Már a szegénység sem a régi, és egyre jobban látszik

A válság, a munkahelyek elvesztése, a devizahitelek  ezt a közkeletű vélekedést igazolja vissza egy friss lakossági felmérés is. Egy biztos: a  világméretű gazdasági válság  kitörése, 2008. óta háromszorosára nőtt a Székesfehérvári Kistérségi  Szociális Alapszolgáltatási Központ ügyfeleinek száma. A  szakemberek korábban nem látott esetekkel és tragédiákkal találkoznak  az új szegénység nem magyar jelenség,  s fel kell arra készülni, hogy  a jövőben sokanak kell gyakoribb, legtöbbször csak átmeneti krízishelyzetre felkészülniük  vélik a szakemberek, akik szerint erre a folyamatra ma se az emberek, se az intézmények nincsenek felkészülve.

Október 17-e a szegénység elleni küzdelem világnapja. Az ENSZ közgyűlése 1992-ben határozott így, de Magyarországon csak 1996-tól emlékeznek meg róla - ez soha ennyire nem volt aktuális, mint ma. Székesfehérváron   a jövő héten két rendezvény is foglalkozik e jelenséggel - mindkettőnek a Hiemer-ház ad helyet. Október 18-án, hétfőn az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet által szeptemberben Székesfehérváron végzett, a szegénység lakossági  megítéléséről készült kutatást ismerheti meg a közönség, 20-án pedig a Bárki érintett lehet című szakmai konferencián a válság nyomán megjelenő új vagy átmeneti szegénységet elemzik  a szakemberek.
Bizony, már a szegénység sem a régi!

A hagyományosnak tekinthető szegénység, a halmozott szegénységben élők mellett, új társadalmi csoportok jelentek meg a   szociális ellátások, szolgáltatások körében. Ennek oka az, hogy a  fogyasztói társadalom  - a korábbi osztályhatárokat átlépve - a lakosság egyre szélesebb rétegei számára kínálta fel és tette elérhetővé piaci szolgáltatásait, a fogyasztói életmódokat. A globalizáció eközben egyre inkább kiélezett versenyhelyzeteket teremtett, a   foglalkoztatás terén pedig, a stabil munkahelyek és az állandó foglalkoztatás hiánya miatt, instabilitást idézett elő. E folyamatok így együtt, eddig nem tapasztalt kockázatokat generáltak, s kikezdték a  polgárosodás peremén megkapaszkodó, vagy a középosztályi szintet  elért rétegek helyzetét - véli Sziklai Zoltán történész-szociológus, a szociális térképet készítő Echo Innovációs Műhely  Bárki érintett lehet című programjának vezetője.
A szegénység most már - a halmozott szegénységben élők kilátástalannak tűnő kiemelkedését leszámítva - nem állandó konstans állapotként,  mint inkább dinamikus folyamatként írható le. A tervezett és  nem tervezett demográfiai tényezők és események mellett megjelenő új kockázati elemek hatására, az egyének és családok életükben egyre több és   hosszabb ideig tartó átmeneti krízishelyzeteket élnek meg, s ezek állandóan változtatják a keresők és fogyasztók háztartáson belüli helyzetét, evvel folyamatosan módosítva az egyének jóléti-anyagi helyzetét. A gazdasági válság veszteseivé vált leszakadó és a leszakadással fenyegetett helyzetű társadalmi csoportok tagjai a rendszerváltás gazdasági, társadalmi átalakulásainak negatív következményeit újratermelve, a jóléti rendszerek fenntarthatatlansága következtében kialakult új egyenlőtlenségi helyzeteket élnek meg.  Ez azzal a veszéllyel jár, hogy ezek az emberek és csoportok életmódjukban, életkilátásaikban és életminőségükben egyre  messzebb kerülnek azoktól a társadalmi rétegektől, amelyek képesek  saját helyzetükön önerőből változtatni.

A pénzügyinek indult, majd világméretűvé duzzadt gazdasági válság kitörése, 2008 óta háromszorosára nőtt a Székesfehérvári Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ ügyfeleinek száma. Az intézmény összesen tizenkét településről, Fehérvár mellett  Bakonykútiból, Sárkeresztesről, Csórról, Sárkesziről, Iszkaszentgyörgyről, Szabadbattyánból, Moháról, Úrhidáról, Nádasdladányból, Zámolyról, Pátkáról fogadja az ügyfeleket. Az itt dolgozó szociális munkások korábban nem látott esetekkel és tragédiákkal találkoznak - mutat rá Szokoli Erzsébet, a központ vezetője. Az intézményben a megnövekedett érdeklődés miatt meghosszabbították a nyitvatartási időt, hogy ne csak az találja meg őket, aki már elveszítette a munkahelyét vagy proaktívként otthon van,  hanem azok is, akik a munkaidő miatt csak későbbi napszakban tudnak jönni.
A válság hatására mára Székesfehérváron és környékén is érzékeljük azt a folyamatot, amely jó másfél évtizede még csak vidéken volt megfigyelhető - mutat rá Szokoli Erzsébet. A kistelepülések után már a városkörnyéki külterületeken, a zártkertekben, a szőlőhegyeken  a pusztán is megjelent a korábban városi életet élő, s  onnan a szegénység miatt kiszorult réteg. Ezeknek az embereknek a lakhatásra és a magas rezsire már nem jutott pénzük, de sokaknak annyi lélekjelenléte még volt, hogy ingatlanját, lakását eladva vegyen egy alacsonyabb komfortfokozatú, városkörnyéki, külterületi ingatlant. Sokan nem tudták, mire vállalkoznak - a sok egyéb probléma mellett gyakran éppen őket küldték el elsőnek a munkahelyről, mert a költözés után sokba került a bejárás.

A szegénység egyre több családot érint, a szegények egyre jobban látszanak. A szegénység felé indulnak el a családok akkor is, amikor az azonos réteghez tartozók közt alakulnak ki különbségek, és hogy   nagyon le ne maradjanak, némelyeknek az anyagi javak, a birtoklás  lesz a fontos, s elindulhat egy adósságspirál. Részben ez az oka annak  is, hogy a magyarok ilyen mértékben vettek fel hitelt, és adósodtak  el. E téren sok minden múlik azon, hogy mit hoztunk otthonról, milyen mintákat követünk. Lehet, ha az iskolákban 7-8. osztályban már a pénzkezelést, a mindennapi élet tudatosabb tervezését tanítanák, sokkal kevesebb ember sodródna bele a szegénységbe - vélik a szakemberek.
Az önkormányzati rendeletek értelmében a rászorulók  akár anyagi   segítségért folyamodhatnak. Azok, akik nem tudnak mit kezdeni adósságaikkal,  akár a szociális alapszolgáltatási központhoz. Az általuk működtetett családsegítő lehetőséget kínál áramtartozásuk befizetésére a HÉRA intézményi pályázat keretében úgy, hogy a központ munkatársai az ügyfél nevében pályázatot nyújtanak be az energiaszolgáltatóhoz, és az ezen megnyert pénzből  jóváírják  a hátralékot.
Segítség lehet még az adósságkezelési tanácsadás is, amelyet egy önálló  adósságkezelési csoport munkatársai tartanak. Ennek során vissza nem térítendő támogatást adhatnak az adósságokkal rendelkező ügyfélnek, aki cserébe vállalja, hogy egy évig nem lesz hátraléka, és rendszeresen részt vesz tanácsadásukon is. A szolgáltatás második részében szakértők felmérik a család anyagi helyzetét, beavatkozási pontokat keresve rámutatnak a lehetséges költségcsökkentési módokra. Ehhez természetesen szükség van az ügyfél együttműködésére is, hiszen a végső cél a fizetőképesség megteremtése - tájékoztatott Vágóné Nehrebeczky Mariann és Szabóné Végh Magdolna.