Energia, olcsóbban - hogyan lehetséges?

A fehérvári családi házban pattog a tűz a cserépkályhában, befűti a nappalit, az amerikai konyhát. Szimandl Lászlóéknál azonban már egy ideje rásegít a család melegvíz ellátására a napkollektor, a fölösleges energiával felfűti a tárolótartály tartalmát. A családfő építész  szakember, de beleásta magát az alternatív fűtési rendszerek alkalmazásába. Otthonuk  vélhetően jó  energiafelhasználását  megtervezte,  már azon gondolkozik, mikor lesz időszerű kondenzációs kazánra cserélni a régit, ami most pihen, elég egyelőre a cserépkályha melege, ami mellé oda lehet ülni egy csésze forró teával a kézben. Az új megoldások költségesek, a befektetett összeg megtérülési ideje  kérdéses, de a házigazda is úgy tartja, közeledni kell az alternatív fűtések felé.

Csodás látvány egy zimankós téli napon, amint a kályhában egymással játszanak a lángok, körbenyaldossák a fahasábokat. A családi házakban lehet élvezni a tűz játékát, ha van hová bekötni a kéményt. Hogy olcsóbb-e  így a fűtés, az más kérdés. A központi  és az elektromos fűtésnek nincs romantikája, viszont borsos ára igen, amelynek  változásai  a panellakókat keserítik.  Az utóbbi években egyre  nagyobb teret és hangsúlyt kapnak az alternatív energiák, szorgalmazzák  alkalmazásukat, mert fogyóban vannak a Föld  tartalékai. Napelem, szélerőmű, napkollektor, földszivattyú,  újdonságok, amelyek révén lecserélődhetnek  fűtési eszközeink. A kész házaknál gyakoribb a pótlólagos szigetelés, de  az lenne az  energiahatékonyság felé vezető igazi út, ha az új házak jó szigeteléssel, megfelelő falvastagsággal épülnének, jobban  hasznosulnának a fűtésre, melegvíz termelésre használt  energiák. 

Az elmúlt egy évtized alatt egy átlagos napelem modul ára wattonként 10 euróról nagyjából 3 euróra csökkent, ez is mutatja azt, hogy a napenergia hasznosításával foglalkozó iparág az egyik leggyorsabb növekedést tudhatja magáénak. Mindeközben  ha megnézzük az energiahordozók hazai tarifáinak változását, azt vehetjük észre, hogy 2000 és 2008 között az áram ára 200, a gáz ára pedig 268(!) százalékkal nőtt, miközben az infláció 58 százalék volt. Miközben energiára bevételeink több  mint huszonkét százalékát költjük, kultúrára, önképzésre mindössze hét százalékot, s ez az arány egyre csak romlik! Minderről Nagy István energetikus beszélt a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Közép-dunántúli Napenergia Klaszter közös rendezvényén, melynek témája az energiahatékonyság volt.
 A szakember szerint Magyarországon is szükséges lenne végre belátni, hogy komoly lépéseket kell tenni az energiaéhségünk csökkentésére. Csak egy adat: egy új építésű hazai családi ház energiafogyasztása hazánkban évi maximum 110-230 kilowattóra lehet egy négyzetméterre vetítve, Németországban ez a határérték már most mindössze 70 kilowattóra, sőt, az ottani elképzelések szerint 2019-re már nem lehet passzív háznál rosszabb energiafogyasztású épületet átadni! Nagy István summázata szerint mintegy húszéves lemaradásban vagyunk Németországhoz képest, ahol a kilencvenes évek közepén volt olyan energiafelhasználási határérték, mint amilyen jelenleg érvényben van nálunk.

A régi épületek külső hőszigetelésével kapcsolatban, már ami a polisztirol ideális vastagságát illeti, igencsak megoszlanak a vélemények, nem is olyan régen még az öt-hat centi vastagságú megoldás volt a bevett, ma már sokan a nyolc centiset is keveslik. Az energetikus véleménye szerint a 15 centis szigetelés az ésszerűség határa, efölött arányaiban már nem tudunk jelentősen több energiát megtakarítani. Ráadásul minél vastagabb a szigetelés, annál többe kerül  a rögzítése, illetve annál kevésbé szellőzik   az épület. Ez  pedig penészesedéshez vezethet. Fontos lenne ugyanakkor a régi épületek, különösen a panelek gépészetének felújítása, például egy energiatakarékos lift beépítésével igen sok áramot meg lehet spórolni. Komoly energiaspórolást jelenthetnek az ablakokra felragasztható hőkinttartó fóliák, ám ezek ára ma még viszonylag magas.
Tóth Árpád, az E.on székesfehérvári ügyfélszolgálatának vezetője elmondta, 2008 óta lehetőség van szolgáltatóváltásra a villamos energia esetében is, ám felhívta arra a figyelmet, hogy sok szolgáltató ajánlatában nem szerepel a rendszerhasználati díj: egy kilowatt áram díja így igen kedvezőnek tűnik, a fogyasztók viszont csak később szembesülnek azzal, hogy bizony nem számoltak a rendszerhasználati díjjal. Ma már egyre több magánszemélynek van  háztartási méretű kiserőműve, gondoljunk itt napelemes vagy szélenergiával működő energiatermelő berendezésekre. Az ezek által a saját fogyasztásunkon felül termelt áramot a szolgáltató köteles átvenni, ehhez ma már hatósági engedély sem kell, viszont a fogyasztásmérő hely kiépítése a tulajdonos dolga. És hogy ezzel mennyit lehet keresni? Jelenleg kilowattonként olyan negyven forint körül van az átvételi díj, ennek 85 százalékát kapja meg év végén az áramtermelő háztartás.
A dilemma nem oldódott, mivel és mennyiért állítsuk elő az otthon melegét?

Mennyibe kerülne?

Az energia hasznosításának megvalósítása befektetést igényel. A napkollektor, napelem, a hőszivattyú árai sok mindentől függnek. Az előbbi fűtésre, melegvíz előállítására alkalmas berendezések árai eltérők, de Szimandl László  alternatív energia alkalmazásával   foglalkozó műszakis  azt mondja,  a befektetések megtérülése is  változó. A rendszerek elektromos vezérlésén nagyon sok múlik. A telepítésnél és a használat közben felmerülő  költségek kiszámítása alapos elemzést igényel, amelyhez érdemes szakember  segítségét kérni, ahogy az alternatívák alkalmazásához szintén.