Tudnivalók a csődeljárásról

Bár a tavaly elfogadott csődtörvény életbe lépése óta alig élnek a cégek e lehetőséggel, egyre több csődvédelmi eljárás várható. Legutóbb  a Cerbona esete hívta fel a figyelmet erre a jogintézményre. Lapunknak  Márki István, az APEH Közép-dunántúli Regionális Főigazgatósága      Felszámolási és Végelszámolási Osztályának adóellenőre segített eligazodni.

2009. szeptember 1-i hatállyal módosult a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.). A módosítás elsősorban a csődeljárás lefolytatásában hozott lényeges változásokat, növelve az adós mozgásterét, a reorganizáció esélyét. Megszűnt a fizetési haladék korábbi feltételes, a hitelezők jóváhagyásától függő jellege. Az adós által benyújtott kérelem alapján a bíróság 1 munkanapon belül intézkedik az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladék Cégközlönyben történő közzétételéről, a beérkezéstől számított 5 munkanapon belül pedig megvizsgálja a kérelmet, hogy az megfelel-e a jogszabályi feltételeknek. Azok fennállása esetén elrendeli a csődeljárást, s a felszámolók névjegyzékéből kijelöli a vagyonfelügyelőt.
A hitelezők a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követeléseiket a végzés közzétételétől számított 30 napon belül jelenthetik be az adósnak és a vagyonfelügyelőnek. Az  eljárás alatt keletkező követeléseknél ezt az esedékességtől számított 3 munkanapon belül kell megtenniük. A határidőt követően bejelentett követeléseket a vagyonfelügyelő nem veszi nyilvántartásba.
A csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől az adóst fizetési haladék, moratórium illeti meg, ami a közzétételtől számított 90 nap elteltét követően jár le. A hitelezők megfelelő mértékű hozzájárulása esetén a moratórium 180, illetve 365 napra hosszabbítható meg. Nem tartozik a moratórium alá  - esedékességkor az eljárástól függetlenül megfizetendő - a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló és a kezdő időpont után keletkezett munkabér-követelés, bérjellegű egyéb juttatás, az ezekhez kapcsolódó adók és járulékok, a csődeljárás kezdő időpontja után keletkezett általános forgalmi adó, jövedéki adó- és termékdíj-fizetési kötelezettség.

Az általános forgalmi adó moratórium-szempontból történő besorolásánál nehézséget okoz az adóhatóságnak, hogy a csődeljárás elrendelése nem teremt az adózónál új bevallási időszakot - emelte ki a szakember. Ha a csődeljárás kezdő időpontja nem egyezik a bevallási időszak kezdő időpontjával, az adózó ilyenkor egy olyan bevallással rendelkezik, amely részben a moratórium alá tartozik, részben pedig annak hatályán kívül esik. Ebben az esetben a bevallásban szereplő teljes összeg első körben moratórium alá tartozónak minősül és hitelezői igényként kerül bejelentésre, de az utólag elvégzett ellenőrzés eredményeként az adóhatóság átsorolhatja az abban szereplő összeg egy részét vagy egészét.
 
Csődeljárás elrendelése esetén az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 89. Ý (1) bekezdés a) pontja értelmében kötelező ellenőrzést folytat le. Nyilvánvaló cél, hogy az esetleges megállapítások a csődeljárásban hitelezői igényként bejelenthetőek legyenek, de a törvényi rendelkezések alapján nem zárható ki, hogy a csődeljárás időközben egyezséggel befejeződik. Ekkor a megállapított jogerős kötelezettség az adós folyószámláján könyvelődik fel, illetve nemfizetés esetén végrehajtásra is kerülhet.
Az adósnak a csődeljárás kezdő időpontjától számított 45 napon belüli  de a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló 30 nap lejártát követő   időpontra kell összehívnia a hitelezőit egyezségi tárgyalásra. Erre a vagyonfelügyelőt és a nyilvántartásba vett hitelezőket közvetlenül is, míg a további hitelezőket hirdetmény útján hívja meg. Az egyezségi tárgyalásra köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni.
 
Fontos tudni, hogy a csődeljárás alatt az adóssal szemben beszámításnak nincs helye, s ha az adós a csődeljárás kezdő időpontja után a moratórium hatálya alá tartozó adótartozásának átütemezésére vagy elengedésére az adóhatóságnak ajánlatot tesz, azt az Apeh nem bírálhatja el hatósági eljárásban, hitelezőként kell, hogy kezelje.
Az egyezségi tárgyalás eredményét az adós gazdálkodó szervezet vezetője köteles a bíróságnak bejelenteni. A bíróság az egyezség jóváhagyása tárgyában a kérelem beérkezésétől számított 15 munkanapon belül dönt  - szögezte le a szakember.