Mikor jogosult valaki előrehozott öregségi nyugdíjra?

Rengetegen telefonáltak kedden a szerkesztőségbe, a nyugdíj kérdése sok embert izgat. Ahogyan megígértük, folytatjuk a témát, igyekszünk minden kérdésre választ adni.

A NŐK NEGYVEN ÉVE Több kérdés is elhangzott a nők kedvezményes öregségi nyugdíjáról, nevezetesen a jogosultsági időről, a gyermeknevelési idők beszámításáról.
 Amit a kérdések kapcsán ki kell emelni: a szakmunkástanulóként, tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként, felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójaként szerzett szolgálati idő nem számítható be a nők kedvezményes öregségi nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időbe. Ide tartozik például az egészségügyi szakiskolai tanulmányok ideje is. A jogosultsági időbe az ún. gyermeknevelési ellátások (terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás) időtartama és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díj időtartamai is beszámítanak. A jogszabály viszont azt is előírja, hogy a 40 év jogosultsági időn belül hány év keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal szerzett szolgálati idő szükséges. A kérdésben említett négy gyermek esetén a 40 éven belül legalább 32 év keresőtevékenységgel járó biztosítási idővel szerzett szolgálati idő szükséges a jogosultsághoz. Amennyiben tehát az igénylő hölgy rendelkezik ugyan 40 év munkaviszonnyal, de ezen belül pl. a négy gyermekére tekintettel igénybe vett gyermeknevelési ellátások időtartama összesen meghaladja a nyolc évet, tehát keresőtevékenységgel 32 évnél kevesebb jogosultsági időt szerzett, igényét sajnos el kell utasítani.

Alábbi két táblázatunkban a születési idő szempontjából az I. félév a január 1-je és július 1-je, a II. félév a június 2-a és december 31-e, a jogosultság elérése szempontjából az I. félév a január 1-je és július 2-a, a II. félév a július 3-a  az 1956. január 1-jén születetteknél a július 2-a  és december 31-e közötti időtartam.

ELŐREHOZOTT NYUGDÍJ Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságról többen is érdeklődtek. Néhány 1951-ben született férfi azt kérdezte, hogy 40 év szolgálati idő esetén kaphat -e teljes összegű nyugdíjat? A válasz nemleges volt, hiszen az 1951-ben született férfiak 2011-ben a 60. életévük elérésétől kezdődően legalább 37 év szolgálati idő megléte esetén már csak csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra lehetnek jogosultak akkor is, ha a szolgálati idejük a 40 évet meghaladja. Esetükben a nyugdíjcsökkentés mértéke legfeljebb 8,4% lehet. Válaszként elhangzott az is, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár elérése a csökkentést nem érinti, tehát az azt követően is megmarad.
 Az 1953-1954-ben született hölgyek közül többen is érdeklődtek az előrehozott nyugdíj lehetőségéről, hogy hány éves kortól vehetnék igénybe?
 Az 1953. évben született hölgyek az 59. életévük elérésétől 2012-ben lehetnek jogosultak előrehozott öregségi nyugdíjra.
 Az 1954-ben született hölgyeknél az előrehozott öregségi nyugdíj életkori feltétele a 60 év és 183 napnak megfelelő életkor elérése. Ebből következően az 1954. I. félévében született hölgyek legkorábban 2014. II. félévében, az 1954. II. félévében született hölgyek pedig legkorábban 2015. I. félévében vehetik igénybe az előrehozott nyugdíjat, ha rendelkeznek az egyéb jogosultsági feltételekkel.

HA A HÁZASTÁRSÉ TÖBB  Volt, aki azt kérdezte, hogy a saját öregségi nyugdíja helyett igénybe vehetné -e az elhunyt házastársának az időközi emelésekkel növelt nyugdíját? - mert az kedvezőbb lenne számára.
 Válasz: Nem, az özvegy - a saját jogú öregségi nyugdíja illetve az özvegyi nyugdíj vagy azok együttes összege helyett - öregségi vagy rokkantsági nyugdíjára az elhalálozás miatt megszűnt jogosultság nem száll át az özvegyre, hiszen az az elhunyt jogosult személyéhez kötött ellátás volt. Az özvegyi jogosultság tehát nem terjed ki az elhunyt nyugdíjának ún. jogfolytonos igénybevételére.
 
A SZOLGÁLATI IDŐRŐL Választ kaptak azok is, akik a szolgálati idejük elismerésének lehetőségéről kértek tájékoztatást. 2011. január 1-jétől a megváltozott jogszabályok szerint a szolgálati idő megállapítását az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt életkortól függetlenül bármikor, naptári évenként egyszer lehet kérni a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól. „Erre korábban csak az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 10 éven belül kerülhetett sor, illetve életkortól függetlenül csak akkor, ha korkedvezményre jogosító idő megállapítására irányult a kérelem.

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS A rokkantsági nyugdíjban részesülő betöltötte a 60. életévét, 37 év szolgálati ideje van és kérdezte, hogy kaphat -e rendes nyugdíjat? Hasonló kérdést mások is feltettek.
 A rokkantsági nyugdíjas öregségi nyugdíjra nem jogosult. Ha a jogosultsági feltételek fennállnak, a rokkant az öregségi nyugdíjkorhatárának elérése után is a rokkantsági nyugdíjra jogosult, tehát nem kerülhet sor öregségi nyugdíj megállapítására. Az is lényeges, hogy a szolgálati időnek azt a tartamát, amely alapján nyugellátást - így pl. rokkantsági nyugdíjat - állapítottak meg, csak akkor lehet figyelembe venni, ha a már megállapított nyugellátásra való jogosultság - jelen esetben például rokkantság hiánya, vagy a rokkantsági nyugdíjas keresete miatt - megszűnt. Tehát, mivel a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság fennáll, nem lehet szó  helyette  öregségi nyugdíj megállapításáról.

Az előrehozott nyugdíjba vonulás korhatárait bemutató két  táblázatunkban (fent és balra lent) a születési idő szempontjából az I. félév a január 1-je és július 1-je, a II. félév a június 2-a és december 31-e, a jogosultság elérése szempontjából az I. félév a január 1-je és július 2-a, a II. félév a július 3-a  az 1956. január 1-jén születettek esetében a júlis 2-a  és december 31-e közötti időtartam. A harmadik grafikánkon a nyugdíjkorhatár fokozatos  emelését ismerteti.

 További információk nyugdíjügyben itt!