Túra Ivánnal - csak oda

Kedden találkozhattak a média képviselői a két bátor emberrel, akik - ahogy ők mondták - részesei voltak a nagy túlélő túrának. Ráadásul a túra kategória résztvevői közül elsőként értek Mali fővárosába, Bamakóba. Filmeket mutattak be útjukról, az európai szakaszt Nagy Zoltán Péter  örökítette meg, az afrikai megpróbáltatások során  a két résztvevő volt "képben".
A start jelmezes felvonulással kezdődött, farsangi hangulat uralkodott az indulásnál. Fehérvári hőseink börtönruhában vágtak neki az útnak, nem is csoda, ha elsőként értek célba, naná, hogy siettek,  hátha összetévesztik őket a ruhák viselőivel, vagy ne adj Isten idő előtt vissza kell adniuk a szerelést... Lada Nivával vágtak neki a messzeségnek, Afrikában már tegező viszonyba kerültek az általuk csak Iván névvel illetett járművel. Iván  az Atlasz hegységben kezdett igazán élni, a hegyek szerpentinjein 30 milliós járgányokat előzött, az európai sztrádák után eljött az ő ideje.  Gál Tibor vezetett, majd zríkálhatta társát, hiszen Zsoltnál fogyott el a benzin, nála szakadt az ékszíj.  Mint mondták: jellemző volt a verseny szellemiségére, hogy például norvég versenytársak álltak meg segíteni.  Hiába, egymásra voltak utalva a résztvevők. Hihető, vagy sem, kis Polsi is indult a versenyen, célba ért, igaz, az út nagy részét vontató végén tette meg... Európában sokszor hosszú volt az éjszaka, a többség korábban kompra szállt, ők Gibraltárban tették ezt meg, a legkésőbb és talán a legfáradtabban érkeztek meg Afrikába. Érdekesség: előfordult, nem a mentő segített rajtuk, hanem ők segítettek a mentősnek a továbbjutásban. Egészségükre! Barátokra is leltek az úton,  a Kiskunfélegyházi Betyárok tagjaiban, a Nádasdi-család és a többiek két járművel túráztak. Kicsit szaladjunk előre: többen repülővel jöttek haza a célba érést követően. Mi lett az autókkal? Eladták. Mit tettek a  fehérváriak? Na, annyira ne szaladjunk előre!

Tehát Afrika, az igazi kaland ideje! Volt, hogy 40 kilométert éjszaka kellett világítás nélkül megtenniük, amikor a táborba értek, akkor kezdődhetett a javítás. Éjszaka találtak ottani autószerelőt, aki fillérekért javította meg Ivánt. Van ilyen. Ott... Volt amikor a kapott térképet követve  úttalan utakon igyekeztek előre   5 kilométeres sebességgel.  Tibor ment elöl gyalog, Zsolt követte az autóval. A 30 milliós járművek meg jöttek visszafelé, ám ők Ivánnal célba értek. Lassan járj... Mentek homokdünéken, lakott települést csak néha láttak, a határállomásokon Rejtő Jenő által megírt kocsmákat találtak. Volt jó hazai pálinkájuk, de az is csodás élmény volt, amikor az egyik csapattárs a táborban talált  sörrel kínálta őket.
A feladat nehéz volt, teljesítették. Ajándékot vittek, Diemában egy iskolának adták át, köszönik a városnak, a segítőknek e lehetőséget. Az autót ők is eladták, repülővel jöttek haza.  Nem megfutamodás volt ez a részükről, de elegük volt a forróságból, a forró szélből. Kipróbálták magukat, végül szeretteik síró kérése meghallgatásra talált. Szerencsére. Mert volt olyan autóval visszatérő, aki szerencsétlenül járt.
Tibor és Zsolt megjött. Túlélték, élményekkel gazdagodtak. Ezeket február 16-án 18 órakor a Széna téri könyvtárban mindenki hallhatja.
- Bamako szellemisége és az óriási teljesítmény lenyűgözött. Szerencsére megtudtuk, ilyen nagyszerű emberek élnek  a városban! - jelentete ki Brájer Éva  alpolgármester.