Löszpartrogyás - apróságon múlhat a jövő

Ercsiben egy éles tégladarab miatt kezdett csúszni a Duna felé egy komplett házsor. A löszpartrogyások arra figyelmeztetnek, apróságokon múlik a jövőnk.

Szigeti Sándor

Szemesy István munkatársaival dolgozott Százhalombattán, Ercsiben, Rácalmáson. Dunaújvárosban pedig a kőtár alatti részen stabilizálták tavaly a csúszó löszpartot.
- 2001-2004-között Ercsiben több szakaszban egy egész utcasor csúszott a Duna irányába. Az a helyzet nagyon hasonlított a kulcsira, mert a Duna ott is egy kanyarban éri el a települést. Elkészült egy  partvédőmű, egy kőgát, amely megakadályozta, hogy a folyó továbbra is mossa a partfalat, megoldottuk a felszíni  vízelvezetést, a felszín alatt áramló talajvizet pedig azóta is folyamatosan vezetjük ki a löszfalból - mondta el.
-  Figyelmeztető jel, hogy az egyik, ercsi partfalmozgás milyen apró dologgal kezdődött el. Egy szakszerűtlenül visszatöltött árokban egy éles tégladarab fokozatosan átszúrt egy ötven milliméteres vízvezetéket. S bár a vezetéket megjavították, a körülötte átázott földet nem cserélték ki, így azon  később függőleges repedések keletkeztek, amelyeken át a víz bejutott a talajba. 2006-ra háromezer köbméter löszös talaj ázott át emiatt, a csúszózóna pedig elérte a Duna felé eső -  még nem  megmozdult - első utca házait, amelyeken megjelentek  a repedések.  A kulcsiaknak is azt tudom javasolni, minden erejükkel akadályozzák meg a további csapadék- és olvadékvizek bejutását a talajba.

 


 
A szakember azt mondja, a csúszó löszpartok speciális földrajzi, földtani adottságaik miatt Százhalombattától Újvidékig  gondot okoznak:
- Táborálláson is az egyik leglényegesebb feladat annak a megakadályozása volna, hogy  vízutánpótlás bejusson a löszfalba. A Mezőföld egészére jellemző ugyanis, hogy a vízgyűjtő területek a Duna irányába lejtenek, a táborállási löszpart pedig sajnos éppen egy olyan terület, ahol átáramlik a folyó irányába haladó talajvíz. Nehéz megbecsülni, hogy pontosan mekkora területről érkezik a vízutánpótlás, könnyen elképzelhető azonban, hogy a tavalyi év során a  Dunaújvárostól akár negyven  kilométerre leesett eső a talajba kerülve és lassan a  Duna felé szivárogva most okoz problémát.
Szemesy István  hangsúlyozza: a táborállási partfalba épített három, kísérleti dréncső napi hatvan köbméteres vízkivételi adatai bizakodásra adnak okot:  
- A part északnyugati részén 20-30 millió forintból kiépíthető egy olyan, kísérleti mélyszivárgó rendszer,  amely nemcsak csökkentené a vízutánpótlást, de  biztonságosan összegyűjtené és el is  vezetné a vizet.
- Ez a terv az első elképzelésekhez képest sokat segítene egy, az eddig elképzelteknél gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb stabilizálási rendszer kidolgozásában, ráadásul a magántulajdonban lévő ingatlanrész minimális igénybevételével   -  mondta el kérdésünkre az ügyvezető igazgató.

- Táborálláson a leglényegesebb feladat, hogy a vízutánpótlás ne jusson be a talajba.

- A tavaly tavasszal lehullott eső  negyven-ötven kilométeres távolságból  csak most érkezett el Dunaújvárosig.

- Napi hatvan köbméter víz távozik a táborállási partfalból.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!