A királysírok ügyének rendezése nélkül nincs városi siker

A város, annak levéltára, valamint a Kodolányi János Főiskola Történeti, illetve Hungarológiai Műhelye által szervezett esemény megnyitásaként Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának államtitkára városházi köszöntőjében  egyebek mellett  arról szólt, Székesfehérvár a magyar történelemben és az államiság kezdeteinél jelentős szerepet játszott, de később ezt mindinkább elvesztette. E szerepnek utolsó megmutatkozása az itt rendezett 1938-as Szent István-emlékév volt, azóta az államiság eszményének megőrzésében mindinkább csökkent súlya, presztízse.

- Ám hogy éppen itt, Fehérváron beszélgetünk a kultúráról, nem véletlen - tette hozzá az államtitkár -, a város és vezetése ugyanis ebben az identitásformálásban érzi saját felelősségét, s ezzel biztosítja a maga apportját ahhoz, hogy a 21. század kihívásaira ugyanolyan sikerrel legyünk képesek válaszolni, ahogy történt ez 1000 évvel ezelőtti uralkodóink idején.
Lapunk kérdésére, hogyan kommentálná a Nemzeti Emlékhellyel, mint az említett identitásformálás egyik fontos leképződésével kapcsolatos, mára kialakulni látszó társadalmi apátiát, Szőcs Géza úgy reagált, a konferencia előtt szóba került ez Cser-Palkovics András polgáemesterrel folytatott személyes beszélgetésükben, s mindketten azt az álláspontot képviselik, hogy ha a királysírok ügyét nem sikerül méltó módon rendezni, az egyben a város és a kulturális kormányzat sikertelenségét is jelentené.
A szerdai konferencián több helyszínen és szekcióban például Roska Tamás kutatóprofesszor, Pozsony Ferenc, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Magyar Néprajz és Antropológiai Tanszékének professzora, és Rátz Tamara, a KJF tanszékvezető főiskolai tanára is tartott előadást.