Jön az ebadó? Növekedhet a bírság, több milliót is fizethetne az állatkínzó

Nyilvánosságra hozta a vidékfejlesztési minisztérium az állatvédelmi törvény várható módosításait. Ezek közül az egyik legnagyobb vitát a köznyelvben csak ebadónak hívott ebrendészeti hozzájárulás váltotta ki, amely évente 2500-3000 forint közötti összeget jelentene, s azért vezetnék be, hogy fedezzék azt a költséget, amelyet az  önkormányzatok az  évenkénti ebösszeírásra fordítanának. A terv ugyanis az, hogy végre  ne lehessen büntetlenül állatokat utcára dobni, s minden kutyának meg legyen hivatalosan is a gazdája.
A javaslat emellett még kitér az ebek fülkorrekciójára is, amelyet betiltanának. Lionel és Malibu is ilyen füllel éli életét Nyakas Gábornál és Kollár Orsolyánál, akik úgy vélik, azért voltak előnyei a fülvágásnak.

A magyar állatvédelmi törvény és a végrehajtásaként megjelent kormányrendeletek korrekcióra, kiegészítésre szorulnak - erre a következtetésre jutottak az állatvédők, aminek folyományaként az Állatvédelmi Tanácsadó Testület az elmúlt napokban új tervezetet tesz a kormány elé. A testület  elnöke, Berey Attila lapunknak elárulta, milyen változások várhatók, amelyek  vélhetően ősszel kerülnek az Országgyűlés elé, megszavazásuk esetén pedig 2012 januárjától léphetnek hatályba. 
 Számos kiállításon, versenyen élőállat az első díj - ezt a jogszabálytervezet egyértelműen tiltja, hiszen a nyertes egyáltalán nem biztos, hogy képes a megfelelő tartásra, s ebből komoly problémák adódhatnak mind a kényszerű gazda, mint pedig az állat számára.
 Az elmulasztott beavatkozások, ápolások, mint például a lovak esetében a rendszeres pata- és csüdápolás hiánya, szabálysértésnek minősül majd. Újdonság még a kutyák esetében a fül- és a farokkorrekció: a javaslat szerint a fülcsonkítást tiltani kell, a farok levágását pedig egyhetes korig lehet elvégezni. Ez utóbbit azért engedélyeznék, mert nem okoz különösebb fájdalmat, s bizonyos esetekben szükség is lehet rá. A fülnél más a helyzet - vélekedik Berey Attila -, ugyanis a fülcsonkítás egy bonyolult, altatás mellett végzendő, kockázatos beavatkozás.  
 A tervezet kimondja: kutya és macska sem élelmiszer sem prémkészítés céljából nem tartható! Prémtermelés tekintetében más korlátokat is bevezetnének: a csincsilla az egyetlen a tervezet szerint, amely Magyarországon tenyészthető a prémje miatt. A nyérc, a sarki róka, az amerikai mókus, a mosómedve vagy a nutria szőrméje miatti tartása viszont abszolút tilos lesz. A pitbullok tartása újból szabad lesz, jelenleg ugyanis egy jogszabályi döntés kimondja: a pitbull ma Magyarországon veszélyes fajtának minősül.
  Az országban összesen három, nyilvántartásba vett pitbull van, holott nagyon jól tudjuk, hogy sokkal többet tartanak  - mondja a testület elnöke, aki szerint egyébként is rendkívül nehéz és költséges a fajta elkülönítése a staffordshire terriertől, ráadásul, hangsúlyozza a szakértő, nem a fajta miatt lesz egy kutya veszélyes, hiszen egy pitbullból is nevelhető kezes bárány. Az Alkotmánybíróság ezt a kitételt megszüntette, ezért a jogszabály úgy alakul, hogy teljesen a kutya viselkedéséhez köti a veszélyesnek minősítést. A büntetés is ehhez igazodik: veszélyes eb az, amely embernek, állatnak sérülést okoz. Táblázatban határozzák meg, hogy mely esetben kell veszélyessé nyilvánítani, milyen feltételekkel lehet majd tartani. Ám, ami nem elhanyagolható: egy kutya által okozott sérülés esetén mérlegelni fogják, hogy hogyan viselkedett vele szemben a sérülést szenvedett ember vagy állat.

Az évenkénti ebnyilvántartás ismételt bevezetése is terítékre kerül. Ma 1,8 milliótól 2,5 millióig becsülik a kutyák számát az országban, és a kóbor ebek száma is százezres nagyságrendű. 
Amióta megszűnt az ebösszeírás, a veszettségoltás száma is vészesen csökkent, ami közegészségügyi és állat-egészségügyi veszélyeket rejt magában. Az összeírásnak  költségei vannak, ezért a tervezet szerint bevezetnék az ebrendészeti hozzájárulást, amely szerint minden kutyatartó 2000-3500 forint közötti összeget fizetne kedvence után - árulja el Berey Attila a tervezet azon pontját, amely vélhetően még vitákat gerjeszt az  közvéleményben is.

Az embereket érdekeltté kell tenni a chip-beültetésben és az ivartalanításban. Ezért azoknak, akik az egyiket elvégeztetik, a hozzájárulás felét, akik mindkettőt, a díj egészét elengedik. Megeshet, hogy emiatt kicsit megemelkedik a kóbor ebek száma, ezért lassúbb átmenetet biztosítana a törvény. 
A tervek szerint még egy esetben mentesülne a gazda a hozzájárulás megfizetése alól: ha menhelyről hozza ki kedvencét.
 Az országos ebadatbázis felállítását is kötelezővé teszik, így minden, chippel ellátott kutya az ország bármely pontján beazonosítható lesz.
 
Az állatvédelmi bírság mértéke is határozottan megemelkedik: a leendő jogszabályban 15 ezer forint a minimum és akár több millió forint is lehet. Ma maximum 150 ezer forintot kell fizetni.
 Emellett tilos lesz a küllemjavító beavatkozások elvégzése is: halaknál például a küllemjavító, foszforeszkáló hatású festékanyagok befecskendezése. Az állatok, például a hörcsögök vagy kísérletben részt vevő kisebb fajok tartását minimálisan 30 literes edényben határozzák meg, ennél kisebb helyre nem tehetik azokat.
 Eleddig nem szabályozta semmi Magyarországon, de jövőre már törvény írja elő, hogy az ebkölyköket 6 hetes korukig kötelező az anyjukkal tartani.  Emellett az állattartókat kötelezi majd a jogszabály, hogy petárdázás idején fokozottan gondoskodjanak az állatukról.
A Herosz Állatvédő Egyesület - amelynek elnöke szintén Berey Attila - természetesen támogatja a változásokat. Mindemellett az Orpheus Állatvédő Egyesület is hozzászólt a témához, azt mondják:  várják az állatvédelemhez kapcsolódó jogszabályok szigorítását.
 A problémák megoldásához azonban legfőképpen a lakosság környezettudatos, megelőző tevékenysége lenne a legszükségszerűbb. Hiszen ha nem képződik probléma, nem kell annak megoldására költeni sem.

Nyugalom a harcosnak

A vidékfejlesztési minisztérium honlapján társadalmi vitára bocsátották az állatvédelmi törvény módosítását tartalmazó javaslatokat. Az egyik kitétel  szerint a sziámi harcoshalak nyugalmát is biztosítani kell majd: ez az állat ugyanis rendkívül agresszív, s ha más halat lát a közelében, azonnal meg akarja támadni. S mivel olyan szép a kifeszített hártyája ilyenkor, az állatkereskedésekben gyakran más halak társaságába teszik, így hergelve azokat - ez tilos lenne a jövőben. A terveket  ismeri Osztotics Tamás, az egyik fehérvári kereskedés vezetője is. A halakat érintő változásokról úgy fogalmazott: a sziámi harcoshalak akváriumát papírral választják majd el a másiktól. A festéket pedig nem ők fecskendezik az állatokba, hanem így kapják őket.

Szerintem - Házi Péter jegyzete

A lakásszövetkezet házirendje szerint ha valaki kutyát szeretne tartani,  be kell szereznie a vele egy szinten lakók, a közvetlenül alatta és fölötte található lakás lakóinak, valamint a lépcsőházban lakók kétharmadának írásbeli hozzájárulását. Erről korábban írtunk, ám az egyik olvasónk felhívta a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság már évekkel korábban megsemmisítette ezt a passzust, Fehérvár esetében is, ugyanis ez a kitétel aránytalanul csorbította a tulajdonhoz való jogot. Mint ahogy olvasónk érvel: "Képzeljünk el egy 10 éves kutyát, aki új társasházba költözik gazdájával, és még mielőtt be tudná bizonyítani, hogy senkit sem zavar, az egyik szomszéd nem írná alá a hozzájárulást. Miért? Csak!" Hát igen, sajnos ez a jelenlegi magyar valóság. Van min változtatni!