Ígéretek helyett programot! Küzdelem a magyar falvak feltámasztásáért

Ha ma valaki végigsétál egy településen, egyebet sem lát, mint a magyar szellemiségtől idegen építészeti kultúrát, tujafát, díszcserjét és agyba-főbe nyírja a füvet mindenki. Ha a pesszimistábbak szerint összegezzük a falu fejlődését, akkor az általában annyival lezárható, hogy kikerült a falu elejére az Isten hozta!, a végébe az Isten veled! tábla. Ennyire rossz a helyzet?

Tihanyi Tamás

- Amikor arról beszélünk,  fel kell támasztanunk a magyar falut, a kérdést tágabb értelemben kell vizsgálnunk, mert részleteket önmagában kiragadni hiba volna - mondja bevezetőként Feledi István.  Minap a  megyeszékhelyen járt, és a Hétvezér Estek rendezvénysorozat részeként tartott előadást. A szervezők előzetesen azt mondták róla: nyugdíjasként fáradhatatlanul dolgozik és egyre több faluban szervezi meg  a megmaradáshoz szükséges gazdasági önellátási rendszer alapjait.   Feledi István lapunknak  leszögezte: a falu megmaradásához két fontos követelménynek teljesülnie kell.   Meg kell védenünk a termőföldet az idegen kézbe kerüléstől, hiszen a föld a falu  élettere.  A másik fontos szempont az önkormányzatok működésének új alapokra helyezése. A Szent Korona Országért Alapítvány elnöke  bejárta széltében-hosszában az országot, és kérésünkre összegezte tapasztalatait.


-  Falvainkat jelenleg a következők jellemzik: elöregedés, elnéptelenedés, elszegényedés, munkanélküliség, alkoholizmus, a közügyek iránti érdeklődés teljes  hiánya és egzisztenciális félelem. Az egész rákfenéje, hogy  a választók már nem emlékeznek arra,  milyen ígéretek alapján szavazták  meg vezetőiket az önkormányzati választásokon. Még sajnálatosabb, hogy erre a falvak vezetői sem emlékeznek, elfelejtették, mit ígértek a falu lakosságának. Választási eljárásaink legnagyobb kudarca,  hogy program nélkül választunk meg embereket amellett, hogy személyes kvalitásaikat sem ismerjük. Az utcákat felzászlózzák a pártok lobogóival, de ha Donald  kacsa zászlaja lenne kitéve, nem tartom kizártnak, hogy őt is megválasztanák.

Feledi István szerint elengedhetetlen lenne a jövőben, akár holnaptól megírni egy programot. Egységes, a település teljes társadalmi és gazdasági szerkezetére kiterjedő tanulmány lenne ez,  az egyes fejezeteken belül rövid-, közép- és hosszú távú tervekkel.
 - Fontos, hogy ezek a célok rövidek, tömörek, közérthetőek legyenek, hogy Mari néni és Józsi bácsi is értse őket. Én azt ajánlom falujárásom során a falvak népének, kezdeményezzék az önkormányzatnál a település írásos programjának az elkészítését. Miért fontos ez?  Mert ez lenne a számonkérésnek, a visszahívhatóságnak, az esetleges felelősségre vonásnak az alapja.  Legyünk tisztában a falu  adta erőforrásainkkal, mérjük fel a helyzetünket.   Minden magyar érték magyar érdeket kell, hogy szolgáljon.


Feledi István  tudja, más megyékben is vannak olyan kezdeményezések, mint amilyen  a Fejér Termék Program. Szerinte az ilyen akciók sikeréhez hatékony vidékfejlesztési stratégia kell. Van ilyen?
-  Van, és olvastam. Azt láttam benne, amit látni szeretnék. A kérdés az, mi valósul meg ebből? Elvileg május végén zárult le e program társadalmi vitája, addig lehetett jelezni a véleményeket. Járva a településeket érdeklődtem a polgármesteri hivataloknál,   tudnak-e erről a koncepcióról? Lezajlott-e náluk a társadalmi vita a lakosság és a testület bevonásával? Egyetlen helyen sem kaptam pozitív választ. Kérdezem én, kik véleményezték ezt a tervezetet, ha azok nem,  akiket ez majd a legjobban érint? Szó van arról, segítik a családi vállalkozásokat, támogatják a kis- és őstermelőket, kézműveseket, tele van olyan szavakkal, hogy helyi termék, helyi piac, azaz csupa helyi.  Annak meglátása hiányzik belőle, hogy  mivel küszködik az, aki elsősorban anyagi okokból családi vállalkozásba kezd.

Azt állítja  Feledi István,   mi Európa éléskamrája voltunk, s Európa szemétlerakó helyévé aláztak bennünket. A szupermarketekben egészséges élelmiszer nincs, ez okozza az allergiát, és nem a parlagfű. 
Komoly rábeszélő erőre van szükség a  településeken, mert  a közügyek iránti teljes érdektelenség a jellemző.   A jelenlegi   helyett a területi képviseleti rendszert javasolja a kutató. Mert a településen belül minden ami van, feladat, ezekért most több felelős is van: azaz nincs felelős... Be kell osztani a falurészeket úgy, hogy mindegyiknek külön-külön felelőse legyen egy hat-hét fős testületben. Ezzel meg lenne határozva a képviselő hatás- és feladatköre, ami egy  programhoz igazodik.
- Meg kell nyitni a helyi piacokat. Mindenhol otthagyok egy levelet ennek érdekében, azzal a címmel, Kezdeményezés a Kertmagyarország felé. Arra kérem a polgármestereket, a soron következő testületi ülésen döntsenek, és jelöljék ki ennek a helyét. De nem csak, hogy meg kell nyitni a helyi piacot, hanem működtetni is kell azt. Mert a helyi piac a helyi gazdasági fejlődés motorja, a helyi piacot pedig a háztáji gazdaság tudja csak működtetni. Meg kell szerezni  az eljátszott bizalmat, vissza kell nyerni a közügyek iránti érdeklődést.  

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!