Gyökereinket erősítik - autentikus népzene és újdonságok a Csík repertoárjában

A Csík Zenekar 23 éve hirdeti koncertjeivel az autentikus magyar népzene szépségét. Az utóbbi időben azonban a könnyűzenéből is merítettek,  ennek eredménye például  a Quimbytől átvett  Most múlik pontosan című nóta feldolgozása. Ez annyira jól sikerült, s olyan gyönyörűen szólal meg Majorosi Marianna énekhangján, hogy a Petőfi Rádió közönségszavazásán a top 15-ös lista legtetejére került. Az eredményen még a zenekar vezetője, Csík János is meglepődött, hiszen a  népzene műfajába tartozó dalok nem szoktak ekkora közönségkedvenccé válni, főleg rádiókban. 
- Töretlenül hiszünk ugyan a népzene szépségében, erejében, de azt mi sem gondoltuk, hogy ekkora népszerűségre tesz szert a dal. Ez Kiss Tibornak és a Quimby zenekarnak is köszönhető a mi  átiratunk mellett. Még a rádió szerkesztőségében is csodálkoztak, hiszen nem játszották nap mint nap a számot. Örülünk az eredménynek, mert ezek szerint sok embert megérintett a népzene, számunkra pedig a szakmai díjak mellett a közönség elismerése is nagyon fontos. A népzenei együttesek történetében - a Muzsikást kivéve - ilyenre még nem nagyon volt példa - mondta el lapunknak  Csík János.

- 2011-ben Fonogram-díjat kapott Senki nem ért semmit című albumuk, amely már aranylemez, itt van ez az eredmény a közönségszavazásról -  visszaigazolják ezek a sikerek az új utat, a könnyű- és a népzene ötvözését?

- Valóban, a feldolgozásokkal új irányba indultunk, amely azt akarja mutatni: a népzene is hallgatásra, odafigyelésre érdemes. Sokkal inkább, mint eddig bárki gondolta volna. Lehet, hogy ezek után azok is felfigyelnek majd a magyar népzenére, akik ezt eddig nem, vagy kevésbé tették. Mi azon az úton haladunk tovább, amin eddig jártunk, tehát mindig eljátsszuk az autentikus népzenei dallamokat, de azzal a lehetőséggel is szeretnénk élni, amit ezek az átiratok jelentenek. Fontos, hogy sok embert érdekeljen a muzsikánk, és ez az igazán nehéz: olyan összeállítást készíteni, ami legalább annyira sikeres, mint például a Most múlik pontosan. Ha ez nem sikerül, akkor nehezebb dolgunk lesz a népzene átadásával, ám az biztos, hogy nem akarunk csak a feldolgozásokra áttérni.

-  Úgy tapasztalni: ismét egyre több a táncház, a népzenés program. Kezdjük újra felfedezni a hagyományt?
 
- Mindig voltak hullámhegyek és völgyek, de az utóbbi 6-10 év gazdasági és politikai válságában a fiatalok úgy érezhették: a népzene, a néptánc révén még büszkék tudnak lenni nemzetükre ebben a globalizált világban. Az ilyen felfokozott hangulatban, amikor az emberek válságok, anyagi gondok, politikai problémák között szeretnének valahová tartozni, akkor erre akár a mi sikereink révén is van lehetőségük. Azt hiszem, a fehérvári rendezvény, ahol fellépünk, a Király napok épp ilyen fontos része az egészséges nemzeti öntudat nevelésének és kialakításának. A várossal, az ott élő zenészekkel egyébként régóta jó a kapcsolatunk, sokszor játszottunk közösségi házakban.

- Milyen műsorral készülnek a vasárnapi koncertre?
 
- Egyrészt autentikus magyar népzenékkel, de a könnyűzenei műfajból is játszunk néhány régebbi feldolgozást. Lesz azonban újdonság mindkét műfajban: egy 1914-es erdélyi Kodály Zoltán-gyűjtés, férfitánc muzsika Bukovinából, a könnyűzene oldaláról pedig megszólal Presser Gábortól egy dal, Te majd kézen fogsz és hazavezetsz címmel. Ez a Csík repertoárjában újdonság.

- Új lemezen dolgoznak, hol tart a munka?
 
- A stúdiófelvételeknek nagyjából a felénél járunk. Több helyszínen vettünk föl zenét, például a Fonó Budai Zeneházban Ferenczi Györggyel és a Rackajam együttessel készítettünk közös számot, a MÜPA egyik próbatermében pedig a Nemzeti Filharmonikusok Vivace Kamarazenekarával dolgoztunk, a klasszikus zenét is beépítve műsorunkba. Ez utóbbi munkából született dal már csak keverésre vár. Az ősz folyamán lesz még néhány felvétel, a lemezt pedig a tervek szerint decemberben kezdhetik értékesíteni, így akár karácsonyi ajándék is lehet.