Indulhat a meteor- vadászat!

Augusztus 5-én 21 óra 47 perckor szinte a fél Magyarország egét betöltötte az a fényvillanás, amit nagyon sokan láttak az országban. Nem más történt, minthogy egy meteor robbant fel  a jelenlegi számítások szerint  negyven kilométerrel bolygónk felszíne felett. Ladányi Tamás, nemzetközi hírű asztrofotós éppen a dégi kastélykertben készült arra, hogy fotókat készítsen az égboltról, amikor átélte a három-négy másodpercig tartó csodát:  Zöldeskék fénybe borult minden, a meteor három-négy darabra robbanhatott szét. - 1985 óta fotózom az éjszakai égbolt tüneményeit, de ilyen erős fényjelenséget még soha nem láttam - mondta Ladányi Tamás, aki szerint túl magasan robbant szét a meteor, így mire földet ért volna, valószínűleg teljesen elporladt. Véleménye szerint valószínűleg lehetetlen a maradványait megtalálni.

A budapesti Vizi Pál csillagász némileg más véleményen van: - Számításaink szerint nem értelmetlen keresni a meteorit darabjait: 2010. február 28-án ugyancsak sokan látták az országban annak a meteornak a fényét, amelynek maradványait a Kassától nem messze lévő Felsőtőkésen meg is találták a láncba szerveződő keresők,  a legnagyobb darab több, mint két kilós volt. A mostani meteor számításaink szerint egy nagyságrenddel kisebb lehet, azaz olyan húsz-harminc dekás darab érhette el a földet, mégpedig Fonyódtól délre  mondta a csillagász, aki minden fényképet és minden szemtanúi beszámolót vár Ezeket a mi emailcímünkre is elküldhetik, továbbítjuk), ezek ugyanis nagyon sokat segíthetnek a maradványok megtalálásában.
- Egy ilyen kőzetdarab (amit a földetérés után hívunk meteoritnak) a Naprendszer keletkezéséről tartalmaz információkat. Japán és amerikai űrkutatók százmillió dollárokat költenek arra, hogy szondáikkal mintát vegyenek a száguldó üstökösökről, ez a meteor most megtette azt a szívességet, hogy leszállt közénk - fogalmazott a csillagász, aki szerint  magyar törvények alapján bárkinek a területén, szántóföldjén is találják meg a maradványokat, azt a tudomány számára hozzáférhetővé kell tenni, azaz nem marad a megtaláló tulajdona. Azt, hogy elkezdik-e a keresését és pontosan mikor, egyelőre nem tudta megmondani a szakember.

Timár Gábor, az ELTE  geofizikai és űrtudományi tanszékének vezetője egy  hírportálnak elmondta, három szeizmológiai állomás - Becsehely Csákvár és a Tési fennsík - adataiban vannak olyan jelek, amelyek a meteormennydörgéshez kapcsolódhatnak. Ha valóban a meteor hangrobbanását rögzítették, akkor az égitest valahol a Sümeget Kaposvárral összekötő vonal mentén robbanhatott fel,  a  beszámolókat figyelembe véve pedig valahol Fonyódtól délre.

Csillaghullás éjszakája a Szabadművelődés Házában

Most pénteken, este fél 9-től A Szabadművelődés Háza Csillagdája várja az érdeklődőket: augusztus a hullócsillagok hava,  bolygónk minden évben  ilyenkor találkozik  a Perseidák meteorrajával, ami ritkán olyna nagyobb darabokat is tartalmaz, mint  amilyen a múlt heti tűzgömb-felvillanást is okozta.  Az est során Kötél László csillagász is előadást tart majd  a Naprendszer kisebb égitestjeinek kutatásáról.

OLDALTÖRÉS: Meteoritokkal érkezhettek az élet építőkockái a Földre

Meteoritokkal érkezhettek az élet építőkockái a Földre

Meteoritokkal érkezhettek az élet építőkockái a Földre

Meteoritokkal érkezhettek az élet építőkockái a Földre

Meteoritokkal érkezhetett a genetikai információkat tároló DNS, a dezoxiribonukleinsav némely "építőkockája" a Földre - erre a következtetésre jutott az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA által finanszírozott kutatás, amelynek eredményeit az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) legújabb számában ismertetik.

A vizsgálat nyomatékot ad annak a sokak által vitatott elméletnek, amely szerint a meteoritok hozták a Földre az élet kialakulásához szükséges vegyületek némelyikét.
A NASA Goddard Asztrofizikai Laboratóriumának kutatói úgynevezett nukleotidbázisokat kerestek, amelyek a DNS, illetve a ribonukleinsav (RNS) alapját képezik.
Tizenkét szerves anyagban gazdag meteoritból, úgynevezett szenes kondritból vett mintákat vizsgáltak, amelyek közül kilencet az Antarktiszon fedeztek fel. A mintákat hangyasavban oldották fel, majd a komponensek szétválasztására szolgáló eljárásnak, folyadékkromatográfiának vetették alá. A továbbiakban a tömegspektrometria módszerével elemezték a mintákat, hogy meghatározzák a vegyületek kémiai szerkezetét.
 A kutatók három nukleotidbázist találtak - purint; 6,8-diaminopurint és 2,6-diaminopurint. Utóbbi kettő "igen magas százalékban megtalálható a szenes kondritokban", viszont "ritka vagy teljesen hiányzik" a földi élet biokémiájában.
Mint a tanulmány rámutat, a három vegyületből nem találtak említésre méltó mennyiséget a meteoritok felfedezési helyén a talajban és a jégmintákban.
"Olyan nukleotidbázisok felfedezése, amelyek nem tipikusak a földi élet biokémiájában, idegen eredetükre utalhat" - fogalmazott a szerzők egyike Jim Cleaves, a washingtoni Carnegie Intézet kutatója, hozzátéve, hogy a meteoritok olyan molekuláris "eszközkészlettel" rendelkeztek, amelyek a Földi élet nélkülözhetetlen építőkockáit tartalmazták.
Korábbi vizsgálatok során ugyan már felfedeztek nukleotidbázisokat némely meteoritban, ám ezek a Földön elterjedt vegyületekkel mutattak rokonságot. E kutatási eredmények hatására újból fellángolt a vita arról, vajon a meteoritok eredetileg tartalmazták-e a vegyületeket, vagy a becsapódáskor szennyeződtek velük.
Néhány hónapja a NASA elhatárolódott egyik kutatójától, aki "felszeletelve" néhány meteoritot állítólag idegen baktériumok "fosszíliáit" találta meg bennük.

(Forrás: MTI)