Kirúgások a József Attila Színházban

Nemcsák Károly, aki augusztus 1-je óta vezeti a színházat, az MTI-nek elmondta: a jövő évadra 89 szerződést kötött az előző igazgató a színház munkatársaival, a csoportos létszámleépítés 59 dolgozót érint. Ez azonban nem jelenti azt, hogy közülük senki nem dolgozik tovább a színházban.

Arra a kérdésre, hogy ki marad a színészek közül a József Attila Színházban, az igazgató úgy válaszolt: "azok, akik eddig játszottak az előadásokban, ha sikerül velük anyagilag is megegyezni, játszani fognak tovább".

Mint mondta, a megkötött szerződések között vannak határozott és határozatlan időre szólóak is. Ezenkívül vannak, akik jelenleg is vállalkozóként dolgoznak a színházban. A dolgozók tájékoztatására, a jelenlegi helyzet elemzésére augusztus 20. után társulati ülést hív össze az új igazgató, aki kinevezése után mondott le tisztségéről a Színházi Dolgozók Szakszervezeténél, amelynek eddig alelnöke volt.

Kitért arra, hogy a háttérszemélyzet alkalmazotti jogviszonyban marad. "Mindenképpen szeretnék egyfajta állandóságot a színházban" - fogalmazott.

Nemcsák Károly elmondta, jelenleg a színház szervezési osztályának munkatársaival egyeztet arról, hogy a repertoár mely darabjait játsszák tovább. Ezután pedig az előadások közreműködőivel tárgyal a további közös munkáról, az őszi, a tavaszi bemutatóról. Tájékoztatása szerint abban az esetben tartják repertoáron az adott előadást, ha mindenkivel meg tud egyezni, hiszen beugrásra nincs pénze a színháznak.

Így az, hogy valójában hányan búcsúznak el a József Attila Színháztól, melyik darab marad műsoron, csak szeptember elején derül ki - mutatott rá az új igazgató.

Mint kiemelte, a Fővárosi Önkormányzat garanciát vállalt a színház adósságainak rendezésére és a végkielégítések kifizetésére, erről a hónap végén dönt a közgyűlés. A fennálló jogi követeléseknek eleget tesznek - hangsúlyozta Nemcsák Károly.

Arra a kérdésre, hogy a továbbiakban hány saját bemutatót tervez, még nem tudott válaszolni. Mint mondta, erre egyelőre nincs pénz, hiszen egy produkció létrehozása 15-20 millió forintba kerül. "Arra keresek lehetőséget, hogy amiért megdolgoztak a társulat tagjai, azért megkapják a pénzüket" - fogalmazott.

Beszélt arról, hogy a befogadó színházi működés is kötelezővé teszi a saját bemutatókat. Mint mondta, ősszel és tavasszal hozna létre újra saját előadást, amelynek szerepeit elsősorban a tavalyi évben a József Attila Színházban játszó színészkollégáira osztaná.

"Nem lehet előadást létrehozni, ha nincs nyugodt háttere és nyugodt gazdasági alapja a munkának" - mondta, hozzátéve, hogy a József Attila Színházban ez a nyugodt gazdasági háttér ingott meg. Hangsúlyozta, hogy korábban olyan teljesíthetetlen vállalásokat tettek, amelyekre nincs anyagi fedezet. "Nekem olyan konstrukciót kell kialakítanom a társulaton belül - és ebbe beletartozik a műszaktól kezdve a gazdasági személyzeten át a színészekig mindenki - hogy a színház működni tudjon" - hangsúlyozta.

Elmondta, hogy a színház előadásaira eddig vásárolt bérleteket visszaváltják, és új bérleteket bocsátanak ki. "Bízom abban, hogy a közönség továbbra is megtiszteli figyelmével, szeretetével a színházat " – fogalmazott. Elmondta: a Soproni Petőfi Színház segítséget ad ahhoz, hogy el tudjon indulni az évad, a közös előadások műsorra tűzése gazdaságilag elfogadható megoldást jelent mindkét színháznak.

Kérdésre válaszolva kitért arra: a Turay Ida Színház produkcióját is láthatják majd a nézők a József Attila Színházban, csakúgy, mint az egri, a miskolci, a pécsi és a békéscsabai színházét. "Így sok színész, aki körön kívülre került a budapesti színházi életben, most lehetőséget kap arra, hogy újra fővárosi színpadon lépjen fel rendszeresen" - mutatott rá.

Nemcsák Károly hangsúlyozta: azért adta be pályázatát, mert azt szeretné, ha ez az épület öt év múlva is színházként üzemelne. Felidézte: tavasszal arról is szó volt, hogy hasznosítási pályázatot írnak ki az épületre, mivel a felelőtlen gazdálkodás miatt veszélybe került a teátrum fennmaradása, és jelenleg is csak komoly megszorításokkal biztosítható a működés.

Kitért arra is, hogy a pályáztatás folyamatában kétszer hallgatták meg a jelentkezőket, először a szakmai bizottság, amely a négyből két pályázatot tartott megfelelőnek a további tárgyalásra, ezután pedig egy gazdasági szakemberekből álló csapattal találkozott ez a két jelölt. Tarlós István a két bizottság javaslatát figyelembe véve hozta meg döntését – mondta.