Közbeszerzés: az új törvény több lehetőséget adhat a helyi kisvállalkozásoknak

2012. január 1-jén lép hatályba az új közbeszerzési törvény, a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.), amely új törvény teljes egészében felváltja a jelenleg hatályos szabályozást - tájékoztatta a gazdasági önkormányzat építőipari tagozatának keddi rendezvényén a nagyszámú érdeklődőt Szabó László és Boros Tamás ügyvéd.

 A közbeszerzések során változatlanul két eljárásrendet különböztetünk meg, egyrészt az uniós, másrészt a nemzeti eljárásrendet. A két eljárásrend közül az adott közbeszerzés során alkalmazandót továbbra is az adott beszerzés becsült értékére figyelemmel kell megállapítani  - tekintettel az egybeszámítás szabályaira is.  Építési beruházás esetén nem kell majd egybe számítani azon beruházásokat, amelyek értéke külön-külön nem haladja meg a 262 millió 890 ezer forintot.
 Azon gazdasági szereplő, amely a közbeszerzés értékének 25 százalékát meghaladó mértékben vesz részt közvetlenül a teljesítésben, közös ajánlattevőnek minősül (nem lehet alvállalkozóként feltüntetni az ajánlattétel során).  Az új Kbt. értelmében a közös ajánlattevők az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek a szerződésszerű teljesítésért. (Az új törvény nem tesz különbséget a 10 százalékot meghaladó, és meg nem haladó mértékben igénybe vett alvállalkozók között.)
 Változatlanul megmaradnak az eddig is alkalmazott eljárásfajták (nyílt, meghívásos, tárgyalásos, keretmegállapodásos, tervpályázati eljárás, versenypárbeszéd) és továbbra is módot kell adni lehetőleg a részajánlat-tételre, amennyiben ez a beszerzés tárgya alapján biztosítható - emelte ki Boros Tamás.

 Építési beruházás esetén árazatlan költségvetést minden eljárásfajta esetében az ajánlattevők rendelkezésére kell bocsátani. Rendkívül fontos változás, hogy az ajánlatok felbontása előtt az ajánlatkérő köteles ismertetni a rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét.
Az uniós eljárás könnyített szabályai szerinti eljárás az építési beruházás során kötelezően alkalmazandó.  Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd bármely esetben alkalmazható.  Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása bővebb körben lehetséges - ez esetben legalább 3 ajánlattevő részére kell küldeni ajánlattételi felhívást, az ajánlattételi felhívást kkv-knak kell megküldeni, s csak építési beruházás esetén kötelező dokumentációt készítenie az ajánlatkérőnek.
   Legfeljebb a szerződés nettó ellenértékének 5 százalékos mértékéig terjedő biztosíték köthető ki a szerződés teljesítésének elmaradása esetére, s ugyanennyi biztosíték köthető ki a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatosan is. Az ajánlatban minden, az ajánlattétel időpontjában ismert alvállalkozót meg kell jelölni, építési beruházás esetén pedig az építőanyag-szállító nem minősül alvállalkozónak. Építési beruházás esetén, ha a szerződés tartama a 2 hónapot meghaladja, az ajánlattevő a szerződésben foglalt teljes ellenérték 5 százalékának megfelelő összeg, de legfeljebb 10 millió forint előlegként történő kifizetését kérheti. Építési beruházások esetén a kifizetésnek kötött eljárásrendjét irányozza elő a Kbt., amelyben az ajánlatkérő közvetlen kifizetésében részesülhetnének azok az alvállalkozók, amelyek a nyertes ajánlattevővel kötött szerződésük alapján ötszázezer forintot meghaladó összegű díjazásra jogosultak.

- Nemzeti eljárásrendben hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során - ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a nettó 150 millió forintot - az ajánlattételi felhívást kkv-knak kell kell megküldeni.

- Ajánlattevő felszámolása esetén az ellenértéknek az alvállalkozót közvetlenül megillető összege nem része a felszámolási vagyonnak.