A hideg idő sem akadály

Ugyanis ilyen módon megismerhetik a Dunántúl sok szép táját, együtt lehetnek közben, jókat beszélgetve, és nem mellékes az sem, hogy az asszonyok megússzák a vasárnapi ebéd készítését, a gyerekek pedig nem a tévé vagy a számítógép mellett ülnek. Sokan mondták, hogy remek ötlet a játék, sőt, jövőre is jó lenne valami hasonlót kitalálni, ami megmozgatja az embereket. A Somlóra érkeztek profi túrázók és hobbiból kirándulók, nyugdíjasok és pár éves gyerekek, családi és baráti társaságok, sőt, még egy bevállalós, Pápán üdülő fiatal svéd pár is próbát tett, annak ellenére, hogy egy szót sem beszéltek magyarul. Volt, aki a Hegykaputól már gyalog indult neki az útnak, az autósoknak pedig nem ártott résen lenniük, hogy elkerüljék az ütközést a keskeny utakon. A hideg szeles idő ellenére vonzotta őket a különleges táj, a juhfark, mint a vidék kihagyhatatlan bora, és a kikapcsolódás, mozgás. Érkeztek túrázók például Bükcsepregről, Szombathelyről, Zalaszentgrótról, Tapolcáról, Várvölgyről, de még Dunaújvárosból is. Szinte mindenki felkapaszkodott a hegytetőre a most félárú jeggyel belépést nyújtó kilátóba, hogy megcsodálja a Balatonig nyíló panorámát, de sokan a várhoz is elmentek. Aztán végiglátogatták a kedvezményt adó helyeket, borászatokat, éttermeket. A Hegykapu vendéglő és a devecseri Paradiso Pizzéria tömve volt a déli órákban. A Csordás-Fodor Borházban kapós volt a nászéjszakák bora mellett a tramini és a chardonnay, a Tornai Pincészetnél pedig a múzeum is érdekes látnivalóval szolgált. A Fazekas Borpince különlegességeit szintén sokan felkeresték és megkóstolták. Aztán szinte minden kiránduló azt találgatta, hogy vajon merre kell venni az irányt a jövő hét végén, hiszen senki sem akar lemaradni az újabb túráról.

 A hegytetőn a kilátó egy kis kapaszkodót legyőzve volt csak elérhető, ezt azonban senki sem bánta. Legfeljebb néha meg kellett állni, de az meg jó volt arra, hogy a panorámában gyönyörködjenek a kirándulók. A Dunaújváros mellől érkezett Varga és Tóth család még a  gyerekeket sem hagyta otthon. Varga János feleségével és egy csemetével, Tóth László pedig két gyermekével érkezett a szerintük cseppet sem távoli célponthoz. Az öt, hét és nyolc éves lurkók jól bírták a túrát, a hegytetőn még szaladgálni is volt erejük és alig várták, fogy felkapaszkodhassanak a kilátóba. Varga János profi túrázó, számára nem volt új a helyszín sem, felesége viszont csak most tartott vele a Somlóra és persze nem bánta meg. Katalin azt mondja, a nagyobb gyermekeiket már nem lehet elcsalogatni, de a kicsi még vevő az ilyen programokra. A Svédországból érkezett Mats Andesson és Beata Juliusdotter  Pápán tölt pár napot, ott értesültek a kirándulási lehetőségről. Mats négy éve dolgozott e vidéken és most meg akarta mutatni Beatanak is a vidék szépségét. Annak ellenére, hogy egyetlen szót sem beszélnek magyarul. Egyébként a GPS játékban ők az első külföldi résztvevők. A kilátónál Benedek Andrea várta a vendégeket, akik ezúttal jóval többen érkeztek, mint más vasárnapokon - mondja. Alig győzte kávéval és meleg teával kiszolgálni valamennyiüket. A helyben fogyasztott borokból kedvezményt adó Csordás-Fodor Borházban kora délután még kevesen voltak. Leginkább a juhfark, a chardonnay és a tramini fogyott. Előbbit itt egyébként még a külföldiek is keresik, nem csak hazánkban, hanem Európában is ismert bor a különleges somlói juhfark. A tapolcai Ölvegyi család is megkóstolta. Ők eddig minden túrán részt vettek, sőt, a feleség, Tünde már a kék túrát is teljesítette, de férje és fia sincs messze tőle. Azt mondják, esőben is jöttek volna, ha úgy adódik. Élvezik a csodaszép panorámát, hiszen a tanúhegyek mind látszanak innen. A Hegykapu Vendéglőben Jakab Gyula üzletvezető örült a játék lehetőségének, azt mondja, megnőtt ma a forgalom, az év ezen szakában már kevesen ebédelnek náluk. Egy szombathelyi házaspár, Karáték a két testvérhúggal érkeztek ide ebédelni. A családfő előző nap is nagy túrát tett, de ez nem tartotta vissza attól, hogy a Somlót is megmássza. Ötletesnek tartják a játékot, jövőre is örülnének valami hasonlónak - mondják. Szép volt a panoráma a kilátóból, jó volt, hogy ma nem kellett ebédet főzni, és a borok is remekek. Korbély István Ajkáról jött a lányával, Vanesszával, ők másodszor vágtak neki a túrának, most a fiúgyermeket egy kis gyomorrontás miatt kénytelenek voltak otthon hagyni. Azt mondja az édesapa, hogy jó alkalom ez arra, hogy kimozduljon a család, a gyerekek ne a tévéműsort nézzék. Minden helyszínre elmennek ezután, mert szeretnék megnyerni a hétvégi pihenést. A Tornai Pincészetnél az ott kóstolt borok árának felét engedték el a túrázóknak. Cseledi László feleségével és nővérével tesztelte a legszebb nedűket, igaz, egyiküknek be kellett érni azok illatával, lévén egy sofőrre is szükség van, ha Várvölgyről érkezik az ember. A bükcsepregi nagy István feleségével, lányával és annak barátnőjével kirándult, aztán a Fazekas Borpincében pihentek. A családfőnek otthon is több féle bora van, kíváncsi volt, hogy ezen a borvidéken mennyiben térnek el azok az otthoniaktól. Ezért is indult útnak ő először, miközben a lányok már gyakorlott játékosok a GPS-vetélkedőben. A pincegazda. Fazekas András jó kezdeményezésnek tartja a játékot, főleg azért, mert így valóban alkalom nyílik megismertetni magukat szélesebb körben.