Bedübörgött a szürkegulya

Csákvár – Némelyeknek hangosan a dobogott a szíve a gyönyörűségtől, amint a csaknem félezer szürkemarha bedübörgött a nyári szállásról a vendégek elé. Vége e régi világnak, rajongásból fenntartott makacs szokásként ünneplik a Szent Mihály-napot. De szép volt, mégis szép!

Zsohár Melinda

Lovak, fogatok, kutyák, csikósok, díjugratók, az amerikai westernfilmekből ismerős cowboyok, s egy-két csodaszép lovaslány szolgál látnivalóval annak, aki csak úgy bámészkodik. A népszokásilag képzettebbek tudják, hogy Szent Mihály hajtották be a pásztorok a nyáron a legelőre, hegyoldalba, pusztára, tanyára kicsapott jószágokat, leginkább a marhákat, s lezárult a gazdasági év. Ilyenkor a nappali melegebb napokat hűvös, párás hajnalok kísérték, s az egyre kényesebb és célirányosabban tenyésztett haszonállatok már istállókba, védett helyre húzódtak. Mármint vezénylettel, persze.

Most is hat hajcsár lóháton terelte a gulyát, vagy költőbben szólva, az ezüstmarhákat, amelyeket Viszló Levente, a társaság és közalapítvány vezetője, lelke, életben tartója dédelget nagy elkötelezettséggel. Szó szerint persze ne vegye senki ezt a dédelget kifejezést, mert a termetes szürkemarha a nagy szarvával éppen nem dédelgetni való jószág, tiszteletet, kellő távolságtartást kívánnak azok maguknak! De ha nem lettek volna megszállott hagyományőrzők, s nem lennének ma is a múltbéli állatfajták megmentés iránt ily eltökélt magyarok, nem lenne már se szürkemarha, se bivaly, de talán rackajuh, meg mangalica disznó sem! A puli még csak-csak, de a mudi kutya is eltűnt volna, de Csákváron található például a „visszatenyésztett” gidrán ló is.

 

Tizenkettedik éve rendezi meg a Pro Vértes Nonprofit Zrt. a Szent Mihály napi lovas- és pásztortalálkozót a községben, ami országos hírnévre tett szert immár. Rengeteg színes esemény foglalja le a gyermeket, s az öreget, a férfit, s leányt, egy-két neves kézműves is elhozza portékáit, de a pénzszűke miatt vásárlás csak módjával történik. Ételre azért költenek, fogyott a szürkemarha-pörkölt, a mangalica csülök és köröm, s a kakaspörkölt. Utóbbinál ugyan kételkedik az emberfia, hogy ugyan honnan vettek ennyi kakast, de a szervezők esküsznek rá, hogy Csákberényből csakugyan tarajos-tökös szárnyasok érkeztek a kondérokba! Mert az ember húsevő

 

A csákvári Magosi István egyedi hintajának váza a fornapusztai Esterházy-birtokról származik, a maga kedvére csináltatta újra. Egy világos és egy gesztenye pej lovát fogta be az otthoni tíz közül, Lilla lánya magyarruhában ül mögötte a bakon. A magyar nyelvben vagy háromszáz szóval illetik a lószíneket, Magosi István tud belőle jó néhányat! A 22 esztendős Fekete Zoltán lótenyésztő két kenderhajú sárgát fogott be csinos lemezhintajába, s ő is sorolja a színeket. A vértesboglári Frankó Balázs a western nyerget veti le lováról, cowboy-erőpróbán vett részt. Smalkovics László Mambó lován Laci fia feszít, ők is boglárról rándultak át Csákvárra. Pikáns szőke lány lovagol körbe-körbe, forognak a kalapok, egy-egy bajusz megpödrődik. A civilben ruhatervező Harsányi Ivett lóra termett, csizmája igazi különlegesség, príma darab. Csak közben 21. századot írunk, minden lovaglás és fogathajtás csak atavisztikus vágy és sport és romantikus reménység, hogy maradt valami jó a múltból.

 

A lovastalálkozó nem verseny volt ezúttal sem, baráti bemutatónak nevezik, szögezte le a móri Bánki Loránd, aki feleségével, Nagy Anitával szakszerűen vezényelte le a férfias (és nőies) vetélkedőket. A 27 éves férfi húsz éve lovagol, kaszkadőrkött, a lovaglócsizma, s a lovasviselet rajta is úgy áll, mintha ebben született volna. Sorolja az eredményeket. A pónifogat akadályhajtást Kelemen István, a népi akadályhajtást idősb Hartal István nyerte. A vadászhajtásban Bíró András bizonyult a legjobbnak, s a szabvány akadály- és vadászhajtásban Ballér András győzedelemeskedett, amelynek külön értéke, hogy mögötte ült nyolchónapos várandós felesége, Kamocsa Gizus! A kajászói születésű fiatalasszony édesapja is lovasember, miként egész családjuk. Lezsák Levente neves filmes kaszkadőr három szürke lovával a szabadidomítás parádéját mutatta be Fehérlófia című produkciójával. A sok német vendég is lélegzetvisszafojtva figyelte a teljesítményét.

 

És délutánra bedübörgött a szürkegulya. Ugyan csodálkoztak a derék marhák, hogy ilyen marha melegben miért kellene a téli szállásra menni, de ha az embereknél ilyen fontos a naptár S ha Szent Mihálykor ez a regula, akkor nincs mit tenni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!