Szakképzőtől az egyetemig - nem terveznek zárt rendszert

A szakember szerdán a Gazdaság Házában egy, a kamarák és az érdekképviseletek közötti együttműködésről szóló konzultáción fogalmazott így. A konzultációs program – mely november első napjaiban folytatódik - célja, hogy a résztvevők áttekintsék a szakképzési feladatokat és konzultáljanak az együttműködés lehetőségeiről.

A magyar gazdaságban ma az a kettősség tapasztalható, hogy a munkanélküliség és a munkaerőhiány egyszerre van jelen, a szakképzés átalakítása ma Magyarország egyik legfontosabb ügye,a gyors átalakítás létkérdés – hangsúlyozta Radetzky Jenő,  a házigazda megyei kamara (FMKIK) elnöke.  A szakképzés ellenőrzésének feladatait már ma a kamara látja el; rendkívül fontos az együttműködés az iskolákkal és a vállalkozásokkal. A siker egyik feltétele a megfelelő tájékoztatás – tette hozzá.

Most két törvény előtt állunk – mondta el kérdésünkre Bihall Tamás, az MKIK szakképzésért felelős alelnöke. - Jelentősen változni fog a szakképzési törvény, és a szakképzési hozzájárulást szabályozó jogszabály is.  A részleteket még nem is merjük, csak a fő vonalakat, a duális képzés alapvetően azt jelenti, hogy a képzés hangsúlyát a gazdasági szférába tesszük át. Ez nagyon koncentrált együttműködést igényel az iskolák és a gazdaság szereplőinek részéről is. Bár a jogszabály minden paramétere még nem ismert, de az biztos, hogy ebben a gazdasági válságban nem lehet arra számítani, hogy a szakképzés átalakítása forrásbővüléssel jár - emelte ki a szakember. Egy biztos: a jövő magyar szakképzésének gyakorlatorientáltnak és a munkaerőpiac igényeihez igazodónak kell lennie. Némi problémát okozhatott, hogy az államigazgatás berkeiben megcsúsztak a jogszabályok  és rendeleti folyamatok, így gyakorlatilag csak augusztus végén jelent meg az a program, ami alapján az iskolák bevezethették  volna az új képzési módszert. Ennek ellenére több mint tízezer diák kezdhette meg a kamarai fejlesztések területén a tanulmányait – mondta Bihall Tamás, aki kérdésünkre úgy vélte: az élethosszig való tanulásról való leszokás veszélyéről szóló vita akadémikus. A gyerekek nagy része nem szeretne folyamatosan iskolapadban ülni. Ezt nem azt jelenti, hogy nem szeretnek tanulni, hiszen a szakma elsajátítása is tanulási folyamat, értékteremtő munka. - Mi azt gondoljuk, hogy a diákok jelentős részét munkába ágyazott képzésben kell részesíteni. A további ismereteket, személyisége és egyénisége fejlődésének megfelelően, később is megszerezheti. Nem tervezzük és nem is szeretnénk, hogy felülről zárt legyen a rendszer: aki szakiskolába megy, akár egyetemi diplomával is zárhatja élete adott periódusát.