2011.12.31. 15:11
A jövő év egyik nagy kockázata: az USA ultimátummal fenyegette meg Iránt
Törékeny világunkban újra és újra megjelenik rémálmainkban egy világégés katasztrófája, hiszen az USA ultimátummal fenyegette meg Iránt - emlékeztetett Mózes Miklós, lapunk védelem- és biztonságpolitikai szakértője.
A perzsa állam elutasít mindenkit, a támadás variánsai ott fekszenek az egyesített vezérkar asztalán. Külön aggasztja az amerikaiakat, hogy az idő Iránnak dolgozik. Egy 2006-os szakértői vélemény szerint Iránnak öt évre volt szüksége az atomfegyver előállításához. Nézetem szerint hiába az óriási technológiai fölény, az USA nem éri el célját, s erre a második világháború óta nem volt példa. Mivel megbízható bázis Irán közvetlen környezetében nincs, egy időben és térben hosszúra nyúlt utánpótlási vonal fenntartása (az USA-t is érintő recesszió miatt) rendkívüli módon megnehezítené a katonai műveleteket. A legközelebbi szövetséges az 1500 km-re fekvő Izrael, de elmúltak azok az idők, amikor büntetlenül lebombázhatták az Osirakban épülő atomreaktort. A bravúr aligha ismételhető meg.
Háborút nyerni csak katonai eszközökkel nem lehet, szögezte le Mózes Miklós, hiszen szövetségeseket kell keresni a célországon kívül és belül egyaránt.
Az iráni ellenzék szabadlábon lévő tagjai nem képesek befolyásolni az eseményeket. Az egységes fellépés legfőbb kerékkötője Oroszország, de egy amerikai beavatkozást nem nézne jó szemmel a közvetlen környezet sem. Nem biztos, hogy a NATO tagjai egyformán lelkesednének, az amerikaiak csak az angolok feltétel nélküli lojalitására számíthatnak. Bármennyire is eredményes lenne az amerikaiak első csapása, Iránnak maradna annyi ereje, hogy válaszcsapást mérjen a térség amerikai érdekeltségeire és rakétát lőjön ki Izrael fölé. Előbbi következménye lenne az üzemanyag ezerforintos ára, amíg egy atomrakéta a zsidó állam pusztulását jelentené.
A szakértő szerint egy akció mellett egyedül az szólna, hogy nem lehet tudni, hogyan viselkedik a köztársaság, ha kap még pár évet a jelenlegi vezetés.
Minden más ellene szól, előrevetíti egy kudarc rémképét. Ami azt jelenti, hogy lángba borul a térség legkevesebb nyolc állama. A szűklátókörű gondolkodás diadalmaskodik a józan ész fölött? Az a kérdés, mint évek óta: Washingtonban akarják, hogy egy fanatikus csoportot háborúval megfosszanak a tömegpusztító fegyverek gyártásának lehetőségétől? A legegyszerűbb persze az lenne, ha a mai iráni hatalmat felváltaná egy konstruktív elit.