2011.12.24. 12:39
Ölelés, család a hosszabb, stresszmentes életért
Ha minden anya szeretné a gyerekét, a börtönök üresen maradnának, talán Tolsztojtól való ez a gondolat, amelyet tovább szőhetünk. Ha minden apa szeretné gyermekei anyját és kapcsolatuk gyümölcseit, nem is lenne szükség börtönökre.
Ragozhatnánk, de ha szembesítjük ezeket a mondatokat a valósággal, idealista álmodozásnak tűnik. Ám az a megállapítás, amelyet minap Kopp Mária orvos-pszichológus, magatartáskutató mondott népes hallgatóságának a Szent István Művelődési Házban, felmérésekkel igazolt tény: a család lelki és testi egészséget védő faktor. A jó házasság nemcsak a boldogság forrása, hanem a túlélés záloga is. A biztonság, az elköteleződés életben tart.
A SOTE Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese ezt is állítja: a jó házasság jobban védi a férfiakat, mint a nőket. Mégis az özvegyek országa vagyunk, a férfiak korán halnak, különösen akkor, ha a munkahelyi vagy a munkanélküliség miatti stresszt otthoni, magánéleti konfliktusok is szaporítják. Ha a család nem tesz rá néhány lapáttal a kudarcokra, hanem lazító és feszültségeket oldó, a férfi ritkábban menekül italba, kevesebbet vagy egyáltalán nem dohányzik, tehát tovább él. A gyerekek életkilátásai is sokkal jobbak, mint a csonka családokban felnövőké. A legnagyobb kisebbséget ma az elvált szülők gyerekei alkotják, akik a csonkaság miatt többnyire hátrányos helyzetbe kerülnek. A gyerekekkel való jó kapcsolat is védi az apákat. Aki részt vesz a gondozásban-nevelésben a pelenkázástól a diplomaosztásig, az jobban viseli a munkahelyi konfliktusokat, kudarcokat, még a munkahely elvesztését is, mert nem üresedik ki teljesen az élete, a családjában örömét leli, van feladata, felelőssége. Kísérletek bizonyítják, hogy szorongásoldó, vérkeringést serkentő, boldogsághormonokat termelő az ölelés, az érintés, a simogatás. Nem csak a szexben, minden más emberi kapcsolatban.
Az MTA doktora, az orvostudományok kandidátusa ezt is megfogalmazta: a kényszerszinglik országa vagyunk. Miért? Mert a munkaadók maximálisan kihasználják az egyedülálló férfiakat és nőket, akik szinte egész nap cégük rendelkezésére állnak. A vállalatok többsége nem család- és gyermekbarát. Kevés a táv- és részmunka, ennek aránya Magyarországon messze a legrosszabb, csupán 4 százalék. Hollandiában például a nők 75 százaléka rugalmas munkaidőben dolgozik! Az időhiány mellett nincsenek megfelelő társkeresési alkalmak, a diszkó, a hétvégi lázak világa nem erre való. Kopp Mária fontosnak tartaná a párkapcsolati kultúra és -készségek oktatását, mert a választásokban túl nagy szerepük van az ösztönöknek, túlbecsülik a meglátni és megszeretni érzést, ami aligha jó tanácsadó, ha minden második házasság válással végződik.
A nemzetközi sikerekkel is rendelkező tudós hölgy munkásságát jó részt az motiválja, hogy a kívánt, a tervezett gyerekek megszülessenek. Ezt a célt hivatott szolgálni a Három Királyfi, Három Királylány mozgalom is, amely arra alapoz, hogy Magyarországon még mindig fontos érték a család. A fiatalok 60 százaléka 2 gyereket, 20 százalékuk hármat szeretne. Hetven százalékuk vallja: nem lehet igazán boldog az, akinek nincs gyereke. Miért fogy mégis drámaian a nemzet? A bizalom, a biztonság hiánya, a kiszámíthatatlan jövő miatt. Az emberek nem bíznak egymásban, szűkebb hazájuk és az ország vezetőiben. Az okok között szerepel az is, hogy túlzottan individualisták vagyunk és kapcsolatainkban távolságtartók. Felőrlődünk a lét minimális feltételeinek megteremtéséért folytatott küzdelmekben, elfogynak fizikai energiáink, lelki tartalékaink, aggódunk, félünk, szorongunk, és nem csak a közélet válik csatatérré, a család sem tud a béke szigetévé szelídülni. Nem elég, ha karácsonykor megpróbáljuk törleszteni mulasztásainkat, minden nap dolgoznunk kell azon, hogy a magánéletünkben se nőjenek az adóssághegyek.