Ölelés, család a hosszabb, stresszmentes életért

Ragozhatnánk, de ha szembesítjük ezeket a mondatokat a valósággal, idealista álmodozásnak tűnik. Ám az a  megállapítás, amelyet minap  Kopp Mária orvos-pszichológus, magatartáskutató mondott népes hallgatóságának a Szent István Művelődési Házban, felmérésekkel igazolt tény: a család  lelki és testi egészséget védő faktor.  A jó házasság nemcsak a boldogság forrása,  hanem a túlélés záloga is.  A biztonság, az elköteleződés életben tart.

A SOTE Magatartástudományi Intézetének  igazgatóhelyettese ezt is állítja: a  jó házasság jobban védi a férfiakat, mint a nőket. Mégis az özvegyek országa vagyunk,  a férfiak korán halnak, különösen akkor, ha a munkahelyi  vagy a munkanélküliség miatti  stresszt  otthoni,  magánéleti konfliktusok is szaporítják. Ha a család nem tesz rá  néhány lapáttal a kudarcokra, hanem  lazító és  feszültségeket oldó, a férfi ritkábban  menekül italba,  kevesebbet vagy egyáltalán nem dohányzik, tehát tovább él.  A gyerekek életkilátásai is sokkal jobbak, mint a csonka családokban felnövőké.  A legnagyobb kisebbséget ma az elvált szülők gyerekei alkotják, akik a csonkaság miatt többnyire hátrányos helyzetbe kerülnek.  A gyerekekkel való jó kapcsolat is védi az apákat. Aki  részt vesz a gondozásban-nevelésben a   pelenkázástól a diplomaosztásig, az jobban viseli a munkahelyi konfliktusokat, kudarcokat, még a munkahely elvesztését is, mert nem üresedik ki teljesen az élete, a családjában örömét leli, van feladata, felelőssége.  Kísérletek bizonyítják, hogy szorongásoldó, vérkeringést serkentő, boldogsághormonokat termelő az ölelés, az érintés, a simogatás. Nem csak a szexben, minden más emberi kapcsolatban.

Az MTA doktora, az orvostudományok kandidátusa ezt is megfogalmazta: a kényszerszinglik országa vagyunk.  Miért? Mert a munkaadók maximálisan kihasználják az egyedülálló férfiakat és nőket, akik szinte egész nap  cégük rendelkezésére állnak. A vállalatok többsége nem család- és gyermekbarát. Kevés a táv- és részmunka, ennek aránya Magyarországon messze a legrosszabb, csupán 4 százalék. Hollandiában például a nők   75 százaléka rugalmas munkaidőben dolgozik!  Az időhiány mellett nincsenek megfelelő társkeresési alkalmak, a diszkó,  a hétvégi lázak világa nem erre való.  Kopp Mária fontosnak tartaná  a párkapcsolati kultúra és -készségek oktatását,  mert a választásokban túl nagy szerepük van az ösztönöknek,  túlbecsülik  a meglátni és megszeretni érzést, ami aligha jó tanácsadó, ha minden  második házasság válással végződik.

A nemzetközi sikerekkel  is rendelkező tudós hölgy  munkásságát jó részt az motiválja, hogy a kívánt, a tervezett gyerekek megszülessenek. Ezt a célt hivatott szolgálni  a Három Királyfi, Három  Királylány mozgalom is, amely arra alapoz, hogy Magyarországon még mindig fontos érték a család. A fiatalok 60 százaléka 2 gyereket, 20 százalékuk hármat szeretne.  Hetven százalékuk vallja: nem lehet igazán boldog az, akinek nincs gyereke.  Miért fogy mégis drámaian  a nemzet?  A bizalom, a biztonság  hiánya,  a kiszámíthatatlan  jövő miatt. Az emberek nem bíznak egymásban,  szűkebb hazájuk és az ország  vezetőiben. Az okok között szerepel az is, hogy  túlzottan individualisták vagyunk és kapcsolatainkban távolságtartók. Felőrlődünk a   lét minimális feltételeinek megteremtéséért folytatott  küzdelmekben, elfogynak  fizikai energiáink, lelki tartalékaink,  aggódunk, félünk, szorongunk,  és nem  csak a közélet válik csatatérré, a család sem tud a béke szigetévé szelídülni.  Nem elég, ha karácsonykor megpróbáljuk törleszteni mulasztásainkat, minden nap dolgoznunk kell azon, hogy a magánéletünkben  se nőjenek az adóssághegyek.