Döntés előtt a cégek

A december 20-án elfogadott törvénymódosítás értelmében valamennyi kölcsönzött munkavállalóra alkalmazni kell a munka törvénykönyvének erre vonatkozó, nyáron módosított rendelkezéseit. Azoknak a  munkáltatóknak, amelyek  úgy döntenek, fenntartják a kölcsönzési struktúrát annak rugalmassága miatt, számolniuk kell azzal, hogy a bírságok és egyéb szankciók megelőzése érdekében új, adminisztratív kötelezettségeket kell vállalniuk.
Szarvas Júlia, az Ember és Szarvas ügyvédi iroda ügyvédje elmondta: a törvénymódosítás egyik fő célkitűzése, hogy a munkaerő-kölcsönzés ténylegesen ideiglenes foglalkoztatási formává váljon Magyarországon. Ennek érdekében a kikölcsönzés ideje adott kölcsönbevevőnél legfeljebb öt év lehet, a konkrét időtartamról pedig a törvény szerint a kölcsönbeadónak és a munkavállalónak kell megállapodnia.
 Szintén kifejezett célja az új törvényszövegnek, hogy a munkaerő-kölcsönzés alkalmazása ne adjon lehetőséget arra, hogy a kölcsönzött munkavállalót az állományban lévő munkaerőhöz képest hátrányos helyzetbe hozzák.  A módosítást követően a munka törvénykönyve kifejezetten előírja, hogy a kölcsönzött munkavállalóra a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás teljes időtartama alatt ugyanazokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, mint amit a kölcsönvevő a saját munkavállalóinak előír több területen. 
Az új törvény  mindezek helyett  több rugalmas megoldást is lehetővé tesz: ilyen a munkaidőkeret, az osztott napi munkaidő, a részmunkaidő, a  behívás alapján történő munkavégzés, a munkakör-megosztás, több munkáltató által létesített munkaviszony.