Állatkínzás? Hirdetés után szállt ki az állatvédőrség egy házhoz

Tíz kutyát és egy macskát vittek el vasárnap este a rendőrök egy kőszárhegyi családi házból, amelynek tulajdonosa állítja: az állatok normális körülmények között éltek, és nem érti, miért kobozták el tőle őket. Egy nyolc éves westie kutyát adott oda ingyen még vasárnap reggel a hölgy valakinek, aki az interneten látta a hirdetését. S még aznap este megjelent a háznál a Cerberos Állatvédő Alapítvány a rendőrséggel együtt, és átfésülték az udvart, valamint a házat, ahol számos yorkshire terriert, westie-t, egy keverék yorkie-t és egy csivavát találtak. Az állatvédők képviselője később elmondta: a kutyák rossz higiéniai állapotban voltak, vizelet és ürülék szaguk volt, csimbókokban lógott róluk a kosz.

Tornóczky Anita, az állatvédők munkatársa maga is kint volt a helyszínen, s állítja: minden bizonnyal szaporítással foglalkoztak a háznál, s az elvitt kutyák egy része - egészségi állapotuk miatt - nem is lett volna alkalmas fedeztetésre.

- Többüknél pajzsmirigy problémákat tapasztalt az állatorvos, másoknak ízületi torzulásuk van, az egyik westie-nek olyan komoly fülgyulladása van, hogy megsüketülhet. Hiába találtunk oltási könyveket, üresek voltak – sorolta az állatvédő.

A tulajdonos azonban azt mondja, ő nem szaporította a kutyákat, a jelenleg is vemhes yorkie-ja is véletlenül esett teherbe.
- A kutyák taposós, külön kifutóval rendelkező helyen laktak, infra lámpa melegítette őket és tápot kaptak enni. Eddig még soha senki nem mondta, hogy rosszul bánunk a kutyáinkkal. Sok fotót készítettek itt a rendőrök is, azon látszik, hogy nem kínoztuk az állatokat - panaszolta a hölgy, Reznyák Ferencné, akinél csak két jól táplált macskát hagytak az állatvédők. A Cerberos képviselői azonban azt mondták, jól ismerik az ilyen körülményeket, amelyek mind arra utalnak - állítják -, hogy szaporítással foglalkozott a tulajdonos, magyarán rossz minőségű kutyák eladásából akart bevételt szerezni.

- Ami önmagában még nem számít bűncselekménynek, pedig nem ártana belevenni az állatvédelmi törvénybe, hogy állatkínzásnak számít az is, ha félévente, évente elletnek egy kutyát - mutatott rá a probléma gyökerére Tornóczky Anita. A szaporításban résztvevő kutyáknál tapasztalt betegségek ugyanis könnyedén továbbörökíthetőek, megpecsételve ezzel a jövő nemzedékeinek sorsát is. A Cerberos, amely egyébként az országban először alapította meg az állatvédőrséget, nem véletlenül hívott rendőri segítséget: a kutyákat ugyanis csak segítségükkel foglalhatták le. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense elmondta: pénteken lesz a hatósági állatorvosi vizsgálat, amely alapján döntenek arról, hogy megvalósult-e az állatvédők által állított állatkínzás vagy sem. Ekkor dől el az is, hogy visszakapja-e a kőszárhegyi tulajdonos az ebeket.

- Mi nagyon reméljük, hogy nem - nyomatékosította az állatvédő.

- Én nagyon szeretném visszakapni őket – hangsúlyozta a tulajdonos. A helyzet tehát még nem tisztázott, de egy biztos: az állatvédőrség egyre aktívabb és éberebben őrködik. Székesfehérváron is alakulhatna tagozatuk, ám eddig a tanfolyamra, amelyet el kell végezni ahhoz, hogy valaki az állatvédőrség tagja lehessen, csupán tízen jelentkeztek. Ennyi fővel pedig még nem indulhat el a képzés.

Az Állatvédőrség Alapítvány közleménye

Lapunk 2012. január 26. napján megjelent online számában az "Állatkínzás? Hirdetés után szállt ki az Állatvédőrség egy házhoz" című cikkében valótlanul állította, hogy az Állatvédőrség Alapítványnak Székesfehérváron is alakulhatna tagozata, ám eddig a tanfolyamra, amelyet el kell végezni ahhoz, hogy valaki az Állatvédőrség tagja lehessen, csupán tízen jelentkeztek. Ennyi fővel pedig még nem indulhat el a képzés.

Ezzel szemben a valóság az, hogy az Állatvédőrség Alapítvány 2011. december 1. napján indított ingyenes, távoktatásos képzésére 2012. január 26. napjáig 57 fő jelentkezett. A képzés megindítása nem a jelentkezők létszámától függ, a meghirdetett képzést az Állatvédőrség Alapítvány lefolytatja és megtartja.