Őstuloktól a könyvig - Marosi Arnold nevét viseli a bemutató tér

A  fejlesztés, a látványtár kialakítása az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Alap társfinanszírozásával, több, mint 68 millió forintból valósult meg. A múzeumi szakemberek elképzelései alapján létrejött bemutató tér tárgyai és könyvanyaga  kapcsolódnak az  épületben megtekinthető  állandó néprajzi  kiállításhoz  és az időszaki  tárlatokhoz is. Az érdeklődők a felújított  és korszerű eszközökkel felszerelt térben különleges művelődés- és  múzeumtörténeti időutazást tehetnek.

Természetesen nem véletlen, hogy a látványtár Marosi Arnold nevét  viseli. Ő volt az a tudós tanár, régész és gyűjteményszervező, aki a múlt század elején gyűjtőmunkájának köszönhetően és lelkes lokálpatrióták támogatásával  megteremtette a fehérvári  nyilvános múzeum megalapításának lehetőségét. 1910-ben meg is alakult a Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület. Munkássága jelentős fejezetét alkották a  város és a megye területén végzett  régészeti feltárásai, valamint néprajzi gyűjtése. Az első  múzeumi épület az  Oskola út 16-ban volt,  az ott bérelt helyiségekben helyezték el a múzeumi anyagot.  Amikor 1929-ben  végre új, önálló épületet  kaptak az akkori  Bognár  utcában, a mai Országzászló téren,  Marosi határkőnek nevezte ezt a város és a megye művelődéstörténetében. Itt  tevékenykedett 1939-ig.
S abban az épületben alakították ki a  róla elnevezett látványtárat  is. A fejlesztés öszesen 185 négyzetmétert érintett, ebből 145 négyzetméter  maga a  látványtár, amely öt helyiségben tekinthető meg az épület földszintjén. Marosi nevéhez fűződik  a Szent István Király Múzeum   régészeti gyűjteményének megalapozása.  Gyűjtéséből és legjelentősebb  feltárásaiból  számos egyedülálló darabot is bemutatnak, régészeti korszakonként.  Igen jelentősek a Báraczházi-barlangból előkerült, ritkaságszámba menő őskőkori állatcsontok is, köztük őstulok  maradványok.

A  régészeti gyűjtemény mellett néprajzi is látható a bemutató térben.  Különösen érdekes és szép a céhes anyag, főleg a restaurált céhládák.  A másik fontos tárgycsoport,  amelyből ízelítőt kínálnak, a csákvári fazekasság szép kollekciója, és érdekesek a különböző kékfestő nyomódúcok  is.  A látványtár további  egységét képezi az iparművészeti gyűjtemény. A régiségeket Marosi annak idején tematikusan csoportosította és  gyarapította.  Mintegy száz tárgyat állítottak ki,  porcelánokat és ezüst evőeszközkészleteket.
A látványtár  méretében is igen tekintélyes részét képezi majd a könyvtári gyűjtemény. A polcokat  folyamatosan töltik fel a tekintélyes állományból. A kötetek között igazi ritkaságok, több évszázados kiadványok  vannak, köztük az 1516-os, párizsi pergamenre nyomtatott, illuminált hóráskönyv.  A gyűjtemények áttekintését  érintőképernyős modul  teszi könnyebbé.
Egyelőre előzetes bejelentkezéssel látogatható a látványtár. A tervek szerint június 16-ától, a múzeumok éjszakájától nyílik meg a közönség előtt.