2019.05.20. 18:30
Minden második ember rejti a főnöke elől a közösségi médiás tevékenységét
Általános tapasztalat, hogy nem tesz jót, ha nem válik el szigorúan a közösségi oldalakra szánt magánéleti mondandó és a munkahelyi nyilvánosság.
Forrás: Shutterstock
Pedig az alkalmazottak 90%-a naponta többször is használja az internetet, s a legtöbb munkavállaló számára nehéznek bizonyul a magánélet és a munka szétválasztása egy átlagos munkanap során – és azon túl is.
A Kaspersky Lab által a közelmúltban közzétett Globális Adatvédelmi Jelentés szerint minden második (59%) felhasználó dönt úgy, hogy elrejti közösségi médiás tevékenységét főnöke elől.
Ez a titkolózás a vezetőkön kívül a kollégákra is vonatkozik,
az emberek 52%-a inkább nem osztja meg online tevékenységét munkatársaival sem.
Egy átlagos alkalmazott 13 évet és két hónapot tölt az életéből munkával. Ez az idő azonban nem teljes mértékben kapcsolódik a munkafeladatok elvégzéséhez vagy az előléptetések megszerzéséhez: a felhasználók közel kétharmada (64%) ismeri el, hogy minden nap felkeres munkájához nem köthető weboldalakat is az irodában.
Nem meglepő, hogy a munkavállalók közel egyharmada (29%) ellenzi, hogy a munkáltatójuk is tudjon róla, hogy milyen webhelyeket látogatnak meg munkaidőben. Ugyanakkor, ami még érdekesebb, hogy minden második munkavállaló (52%) azt sem szeretné, ha a kollégái tudnának online tevékenységéről.
Árthat a személyes karriernek
A közösségi médiában folytatott tevékenység kevésbé számít privát területnek, ezért alkalmasabb a kollégákkal való tartalommegosztásra – bár a főnökökre ez sem vonatkozik.
Ez valószínűleg azért van, mert a munkavállalók félnek attól, hogy rontják a vállalatról kialakított nyilvános képet, vagy a személyzet eredményességének csökkenése miatti félelem okán a vállalat monitorozza a munkavállalók közösségi médiás tevékenységét, és annak alapján karriereket befolyásoló döntéseket hozhat.
A rendszergazdák (szinte) mindent láthatnak
Az ilyen gyakorlatok miatt a megkérdezettek fele (59%) nem akarja nyilvánosságra tenni közösségi médiás tevékenységét a főnöke, 54% pedig még a kollégái előtt sem.
További 34% nem szeretné üzeneteinek és e-mailjeinek tartalmát megosztani a munkáltatójával. A megkérdezettek 5%-a mondta azt, hogy pályafutása is visszavonhatatlanul károsodott a személyes adatok kiszivárgása következtében. Jól látható, hogy az embereket aggasztja, hogy miként lehet kedvező belső hírnevet kialakítani, és a meglévő munkahelyi kapcsolatokat megóvni.
Védekezésként a dolgozóknak az alábbi irányelvek betartását javasolja a Kaspersky:
● Ne tegyen közzé semmit, ami rágalmazó, obszcén, szerzői joggal védett vagy becsületsértő. Ha kétségei vannak, ne tegye közzé.
● Vegye figyelembe, hogy a rendszergazdák legalább elméletben tájékozódhatnak a webböngészési szokásairól.
● Ne zavarja, ne fenyegesse, ne diszkriminálja és ne sértse meg kollégáit, partnereit, versenytársait vagy ügyfeleit. Sem a közösségi hálózatokon, sem üzenetekben, sem e-mailekben, sem más módon.
● Előzetes írásbeli engedély nélkül ne posztoljon fotókat más alkalmazottakról, ügyfelekről, szolgáltatókról, beszállítókról vagy cégtermékekről.
● Használjon jelszókezelő alkalmazást, például a Kaspersky Password Managert, hogy a közösségi média és más személyes fiókjainak adatai ne kerüljenek illetéktelen kezekbe.
Borítókép: Shutterstock