Ingyenes drónszabályozó technológia készült

Az előrejelzések szerint a drónok – a jövő digitális társadalmának részeként – az európai gazdasági növekedés fontos motorjává fognak válni: 2050-re hétszer több időt fognak áruszállítással, ellenőrzéssel, vagy akár rövidtávú közlekedési eszközként a levegőben tölteni, mint a hagyományos légijárművek. Mindezért létfontosságú a rájuk vonatkozó előírások, szigorú szabályok bevezetése.

Ezeknek a szabályozásoknak fontos eleme

a drónok számára tiltott területek védelme,

amelyre a Vodafone korábban Németországban már kidolgozott egy, a GPS technológiánál biztonságosabb alternatívát.

A szolgáltató rádiós helymeghatározási rendszere (RPS) a világ első IoT drónkövető és- biztonsági technológiájaként mutatkozott be, ami

képes a drón láthatáron kívüli pozíciójának követésére,

emellett sokkal nehezebben zavarható, illetve feltörhető, mint a GPS.

Megelőzhetők lesznek a légi balesetek

A tiltott zónák dróntámadásoktól való védelmére azóta még intenzívebb figyelem irányul, főleg miután tavaly karácsonykor több ilyen incidens is történt az Egyesült Királyságban.

A jövőben ugyanilyen fontos lesz az ideiglenes, azaz dinamikus repüléstilalmi zónák kialakítása, ahova csak a hatóságok drónjai repülhetnek be.

Az engedély nélküli a berepülések megakadályozásában kínál új lehetőségeket a Vodafone virtuális repülési védőfala (geofencing), amit a vállalat mérnökeiből álló londoni csapat sikeresen állított fel Spanyolországban. A csapat egy kijelölt területen, korlátlan számú repülő drónnal tudott kapcsolatot teremteni egyszerre, mivel a drónok beépített SIM kártyával kapcsolódtak a szolgáltató mobilhálózatához.

Ez a geofencing tetszőlegesen alakítható és eltávolítható, miközben drónok azonosítását az RPS segítségével végzi.

“Elkeríthetők” lehetnek egyes területek

A virtuális repülési védőfal kijelölésével olyan virtuális akadályokat vagy határvonalakat lehet meghatározni egy tényleges földrajzi területen, amelyek által lekeríthetővé válnak mind a folyamatosan elzárt területek – úgymint repülőterek vagy börtönök -, mind pedig az ideiglenesen korlátozott területek, például a fesztiválok vagy bűntények, katasztrófák helyszínei.

A drónok ezen felül egy konkrét bevetés területén belül is tarthatók, például amikor elektromos felsővezetékeket vizsgálnak.

Sok drón képes memorizálni a berepülési tilalom alá eső zónákat, az erre vonatkozó információkat azonban általában offline statisztikai adatbázisokból nyerik ki, a hálózaton működő geofences azonban minden pillanatban naprakész információkkal frissíti a drónokat.

A hatóságoknak képesnek kell lenniük arra utasítani a már levegőben tartózkodó drónokat, hogy változtassák meg a repülésük irányukat – például, hogy kikerüljenek egy szélsőséges időjárási zónát -, amit szintén a mobil kommunikáció segítségével tehetnek meg.

A védelem hármas vonala

A Vodafone a kísérlethez egy teljesen automatikus folyamatot hozott létre, amely egy három gyűrűből álló repüléstilalmi zónát definiált:

• amikor egy drón belépett a külső gyűrűbe, mind a drón működtetője, mind pedig a repüléstilalmi zóna üzemeltetője figyelmeztetést kapott a korlátozott légtérbe való berepülésről;

• ha a drón tovább repült és belépett a repüléstilalmi zóna középső gyűrűjébe, arra kényszerítették, hogy egyhelyben lebegjen;

• a középső repüléstilalmi zónát kibővítették úgy, hogy az a terület is belekerüljön, amelyben a drón addig lebegett, egy parancs érkezett a mobilhálózaton keresztül, ami azonnali leszállásra kényszerítette.

Ingyenes, ám gazdaságos

A Vodafone technológiája így a jövőben például arra is képes lesz, hogy a rendőrségi drónok biztonságosan tudjanak átkutatni egy adott területet, annak veszélye nélkül, hogy összeütközzenek más drónokkal.

A technológiát minden mobilszolgáltató át tudja majd venni, mert az RPS kutatást és az ahhoz kapcsolódó szellemi tulajdonjogokat a Vodafone szabadon elérhetővé tette, az újrafelhasználás tehát nem jár licenszdíj-fizetési kötelezettséggel.

Ezzel kívánják globálisan is felgyorsítani a drónok biztonságának növelését, valamint a geolokációs innovációt. A Vodafone drónkísérletei továbbá támogatják az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (European Aviation Safety Agency – EASA) céljait, amely jelenleg a drónok üzemeltetésére vonatkozó új, páneurópai szabályozás kidolgozásán dolgozik.

A drónok repüléstilalmi zónákra vonatkozó szabályozásainak hatóságok általi bevezetése után az új technológia akár már 8 hónappal rendelkezésre állhat. Ez lehetővé teheti majd a SIM kártya-alapú alkalmazást, ami felgyorsítaná a látóhatáron túl repülő drónokra szakosodott szektor megjelenését, ezzel 2050-re akár évi 15 milliárd euróval járulva hozzá az európai gazdaság teljesítményéhez, és több mint 100 000 új munkahelyet teremtene.

Borítókép: Shutterstock