Botrányos módszereket vetnek be a zsarolók

A legfrissebb taktika szerint a bűnözők a megtámadott vállalatok ügyfeleinek írnak levelet a G Data blog szerint. Ebben a levélben jelzik, hogy az adott szervezet zsarolóvírusos támadás áldozata lett, és hogy

a saját adataik védelmében kérjék a megtámadott cégtől, hogy fizesse ki a váltságdíjat.

Ha az áldozat nem fizet, akkor az adatok nyilvánosságra hozatala a büntetés – ez is egy friss kényszerítési taktika.

Egy rendkívül visszatetsző esetben egy finn pszichiátriai magánrendelőhöz törtek be.

Itt is felvették a kapcsolatot a rendelő pácienseivel, és tőlük is pénzt zsaroltak ki azzal a fenyegetéssel, hogy betegségeik és a rendelések részleteit nyilvánosságra hozzák.

A REvil zsarolóvírus csapat egyik képviselőjével készített interjú alapján azonban újféle támadásokra is lehet számítani. A REvil például azokat a vállalatokat tervezi megtámadni, melyek a kiberfenyegetettségek ellen biztosítást kötöttek – mert ők valószínű könnyebben fizetnek, miután nem saját pénzükről, ha nem a biztosító pénzéről tárgyalnak. Azoknak a vállalatoknak a listáját, akik ehhez hasonló biztosítást kötöttek, úgy igyekeznek megszerezni, hogy magukat a biztosítókat támadják meg.

Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy a 2021 Unit 42 Ransomware Threat Report szerint

az átlagos zsarolóvírustámadás után kifizetett váltságdíj 171 százalékkal, 312 493 dollárra (94 millió forint) nőtt 2020-ban.

A támadók egyre kapzsibbak, és mind magasabb összegeket követelnek váltságdíjnak. A legmagasabb kért váltásdíj 2020-ban 30 millió dollár volt (9 milliárd forint), 2019-ben ez az összeg még csak a 15 millió dollárt (4,5 milliárd forint) ért el. A legmagasabb kifizetett váltságdíj pedig 10 millió dollár (3 milliárd forint) volt.

Borítóképünk illusztráció