Többen vettek számítógépet, mint telefont

Így aztán még gyorsabb teljesítményre és még több adat tárolására van szükség, ráadásul sokaknak új eszközöket is be kellett szerezniük, hogy dolgozni vagy tanulni tudjanak. A Kingston Technology digitális eszközhasználati szokásokról készült felméréséből kiderül többek között, mire és hogyan használjuk az eszközeinket a pandémia alatt, és mennyire vagyunk biztonságtudatosak, ha az adatainkról van szó. A kitöltők közül

szinte mindenki használ okostelefont (94%),

válaszadók több mint fele enélkül el sem tudná képzelni az életét. Laptopja/asztali számítógépe 82%-nak van, digitális adathordozóval, például pendrive-val pedig 79% rendelkezik. A nők körében egyértelműen a telefon viszi a prímet, ha választani kell, a férfiaknál viszont jóval kiegyenlítettebb az arány a három eszköz között, és közülük többen használnak PC-t, mint laptopot.

A koronavírus egyik mellékhatása: digitalizáltabbak lettünk, mint valaha

A felmérés rávilágított, hogy a Covid-19 járvány kirobbanása sokak számára extra eszközberuházással járt. Az otthoni munkavégzésre és az online oktatásra való átállás miatt

minden hatodik válaszadónak kellett beszereznie valamilyen új digitális eszközt.

Közülük a legtöbben laptopot vagy számítógépet vettek (46%), de fülhallgatóra/headsetre is sokaknak volt szüksége (42%). Új memóriamegoldásokat (RAM, SSD, USB-kulcs, külső tárhely) közel 22% vásárolt, illetve egyéb számítógép-alkatrészt mintegy 10% igényelt. Egy új okostelefonba csupán 11,5%-nak kellett beruháznia.

A vírushelyzet az eszközök alkalmazásának gyakoriságát is befolyásolta. A home office-időszak hatása jól érzékelhető a válaszok alapján: a számítógépet/laptopot, az okostelefont, a webkamerát és a különféle memóriamegoldásokat gyakrabban használtuk az elmúlt egy évben. Ritkábban vettük elő azonban a digitális fényképezőgépeket, hiszen kevesebb olyan esemény volt, ahol kattogtathattuk volna ezeket.

A vizsgálatból az is kiderült, mire vettük igénybe leginkább a digitális készülékeinket. Nem meglepő, hogy a megkérdezettek első helyen a tanulást és munkát jelölték meg, ezután viszont rögtön a szórakozás következik – ide tartozik pl. a zenehallgatás, filmnézés, online színházi közvetítés. Harmadik helyezett a sorban a kapcsolattartás, míg az információszerzés csak a negyedik helyen szerepel.

A legkevésbé az önfejlesztéshez és a sportoláshoz támaszkodtak a digitális eszközökre a résztvevők,

pedig a tavaly tavaszi karantén-korszak egyik slágere volt az online jógaóra.

Akár 20-nál is több online meetingünk van hetente

A Kingston arra is kíváncsi volt, hogy a válaszadók milyen gyakran vesznek részt virtuális üzleti eseményeken, legyen az megbeszélés, konferencia, workshop, vagy bármi egyéb. A felmérés rámutatott, hogy a felsőfokú végzettségűek közel kétharmada (61%) csatlakozik eltérő rendszerességgel valamilyen webes rendezvényhez kifejezetten munka miatt. 23%-uk hetente átlagosan egy-két ilyet ír be a naptárjába, százból hárman pedig több mint 20 meetinget ülnek végig egy héten.

Munka után ennél is többen veszünk részt online programokon szórakozás, önfejlesztés, információszerzés, kapcsolattartás, sportolás céljából, jellemzően szintén heti egy-két alkalommal. Ám ennyi videós találkozóhoz már komoly digitális eszközparkra van szükség, megbízható és erős rendszerekkel, illetve memóriamegoldásokkal, amelyek megfelelő háttértámogatást nyújtanak a gyors és zavartalan teljesítményhez.

Biztonságban tudjuk az adatainkat?

A felmérés ezenkívül azt is vizsgálta, hogy állunk az adattárolás és az adatbiztonság terén.

Csaknem minden válaszolóra igaz, hogy használ valamilyen memóriamegoldást (95%). A többségnek (74%) USB-kulcsa van, 63% pedig a felhőalapú megoldásokat részesíti előnyben, de népszerűek a memóriakártyák (53,5%) és a külső merevlemezek (48,5%) is. SSD-meghajtót a megkérdezettek 34%-a használ.

Titkosított pendrive-val és/vagy SSD-vel azonban csak százból hét kitöltő rendelkezik – még a felsőfokú végzettségűek esetében is. Ennek egyrészt az lehet az oka, hogy ezek az adathordozók jelentősen drágábbak a hagyományos változatoknál. Ezért sokan nem engedhetik meg maguknak ezeket, annak ellenére, hogy ma már 15 000 forintért is hozzájuthatunk például egy belépő szintű, 32 GB-os titkosított USB-kulcshoz. Másrészt, az is előfordulhat, hogy viszonylag kevesen tartanak adataik kapcsán illetéktelenek hozzáférésétől, holott ez valós veszély.

Éppen ezért azt is felmérték, hogy az eszközhasználók mit tesznek személyes adataik biztonságáért. A kérdőív kitöltőinek meglepően magas aránya, kétharmada (65%) jelszóval és kétlépcsős azonosítással védi az adatait. Azonban minden ötödik válaszadó rácsodálkozott a kérdésre, hogy miért ne lennének biztonságban az adatai.

Borítóképünk illusztráció