Nagyon rákaptak a webshopokra a magyarok

Az Eurostat közelmúltban közzétett adatsora szerint a 2016-os 48 százalékhoz képest tavaly már a hazai internethasználók 74 százaléka vásárolt webáruházból. Az öt év alatt bekövetkezett 26 százalékpontos bővülés a második legmagasabb az Európai Unióban, mindössze egyetlen egységgel marad el az aranyérmes cseh mutató mögött. Az internetes és csomagküldő kereskedelem felpörgését látványosan igazolja a hazai statisztika is. Az online értékesítés éves forgalma tavalyelőtt lépte túl először az ezermilliárd forintot, 2021-ben pedig jócskán 1300 milliárd forint fölé nőtt. A legutóbbi december a legerősebb havi adatot hozta 148 milliárd forinttal, a megelőző hónap 147 milliárdos csúcsát adva át ezzel a múltnak – sorolta az adatokat az ITM.

Az e-kereskedelem felgyorsult térnyerésével párhuzamosan egyre inkább felértékelődik a digitális fogyasztóvédelem szerepe is. A kormány 2016-ban szigorította, a korábbi 15-500 ezer forintról akár 2 millióra emelte fel a webshopok ismételt jogsértéseire kiszabható bírságösszegeket. Az ITM kiemelten kezeli a fogyasztók fokozott védelmét az online térben. 2021 nyarán élesedett a veszélyes termékeket forgalmazó honlapok hatósági blokkolásának lehetősége. A tárca nemzetközi szinten egyedülálló IT laboratóriuma eddig több mint 1100 webáruház ellenőrzéssel tett a megtévesztő gyakorlatok kiszűréséért. Mielőtt egy fillért is kiadnánk a kezünkből, mindenképpen érdemes fellapozni a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben két évig érhetők el a mulasztáson ért kereskedők adatai, jelenleg több mint hatszáz határozat – javasolja a minisztérium.

A minisztériumban működő Európai Fogyasztói Központ 2021-ben több mint 2500 ügyben adott tanácsot a belföldi és határon átnyúló online vásárlásokkal kapcsolatban. Közreműködésükkel 171 magyar vásárló uniós vállalkozásokkal szembeni panaszai rendeződtek sikeresen, akik így összesen 10 millió forintot kaptak vissza.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta:

2017 óta az IT labor és a fogyasztóvédelmi hatóság közel négyezer webáruházat ellenőrzött. Az ismételt jogsértések aránya a rendszeres vizsgálatok eredményeként az elmúlt években folyamatosan csökkent. A korábban 50 százalékot is meghaladó kifogásolási arány tavaly lett először egyszámjegyű, 9 százalékos. Idén májustól tovább erősödnek az online fogyasztói jogok, ekkor lépnek hatályba a tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos szigorúbb rendelkezések, amelyek többek között a keresési paraméterek feltüntetésére köteleznek, és tiltják a fiktív kommenteket.

Közleményéhez az ITM csatolt néhány további fontos tanácsot és tudnivalót az ITM e-kereskedelmi kisokosából:

• A weboldal címének .hu végződése vagy a magyar nyelvű szövegek, termékleírások nem feltétlenül jelentik azt, hogy az üzemeltető egy hazai vállalkozás.
• Nézzünk körül a honlap kapcsolat menüpontjában, és inkább mellőzzük a vásárlást, ha csak egy e-mail címet vagy online kitölthető űrlapot találunk ott.
• A magyar fogyasztókat akkor is megilleti a jog, hogy a vételtől 14 napon belül indoklás nélkül elálljanak, ha más uniós tagállamban bejegyzett vállalkozás webshopjában vásároltak. A visszaküldés költsége ekkor a fogyasztót terhelheti, ám garanciális probléma esetén, ha a minőségi kifogás jogosnak bizonyult, ez az összeg is visszajár.
• A vételár bankkártyás kiegyenlítése a bankoknál kérhető chargeback útján biztonságos visszatérítési lehetőséget nyújt, ha nem érkezne meg a megrendelt termék.
• Külföldi rendeléskor érdemes fontolóra venni, hogy a termék kedvező vételára és a kiszállítási költség együtt is olcsóbb-e a hazai beszerzésnél. Könnyen előfordulhat, hogy a szükség szerinti visszapostázás többe kerül, mint amennyit magáért az árucikkért fizettünk. Magyarországon a sávos jótállás bevezetésével az eladási ártól függően akár két-három év jótállás vonatkozhat a drágább termékekre. Az ár mellett ezt a szempontot is érdemes figyelembe venni, mielőtt külföldi webshop mellett döntenénk a hazai vásárlással szemben.

Borítóképünk illusztráció. (Shutterstock)