A TikTok el akarja távolítani a „szegénységi pornó” videókat

A TikTok közölte, hogy az indonéz kormány tiltása miatt eltávolítják a „szegénységi pornó” videókat, amelyeken nők iszapfürdőkben ülnek vagy sárosan fekszenek és sírnak.

Ehhez képest a „mandi lumpur”-ként vagy iszapfürdőként ismert videók a mai napig láthatók a TikTokon. A videómegosztó élő közvetítésében fiatalok is, de nagyrészt ötvenes-hatvanas éveikben járó indonéz nők vizes-sáros medencében vagy gödörben látványosan szenvednek. A nézők „érméket” és ajándékokat küldenek nekik, amelyeket készpénzre váltanak.

A mandi lumpur vírusvideó januárban vált ismertté, amikor élő közvetítések indultak a Lombok-szigeti Setanggor faluból. Setanggor egyébként a szörfösök és a tengeri teknősöket figyelők turistaparadicsoma.

A sárfürdős élő közvetítéseket egy 31 éves férfi találta ki, aki a feleségével együtt üzemeltette a TM Mud Bath TikTok-fiókot. Az indonéz televízióban azzal dicsekedett, hogy több száz dollárt kereshet néhány órás élő közvetítés alatt, és a bevételt azonnal meg is osztja a szereplőkkel.

A Rest of World szerint Tri Rismaharini, Indonézia szociális minisztere szólította fel a TikTokot, hogy tüntessék el „szegénységi pornó” kizsákmányoló videóit.

Egy helyi asszony viszont azt mondta a Detik nevű indonéz lapnak, hogy szívesen szerepelt a videókban, mert kilenc alkalom után csaknem 600 dollárt kapott értük, szemben azzal, hogy kemény munkával napi 2 dollárt keresett a rizsföldeken.

107 millió felhasználójával Indonézia a TikTok második legnagyobb piaca az Egyesült Államok után (140 millió). Az indonéz videómegosztón sok olyan élő közvetítés és videó látható, amin hátrányos helyzetű embereket használnak ki a produkciókhoz. Mutatnak vakokat, kukacokat evő embereket.

A TikTok szolgáltatási feltételei körvonalazzák, hogy mit tilos közzétenni – ilyen például a zaklatás, a nyílt szexuális tartalom vagy az önsértés. De úgy tűnik, az önmegalázás a moderálási határokon belül van.

A közösségi oldalnak nem érdeke, hogy eltávolítson egy népszerű, kattintós videót, amely nem is ütközik közvetlenül a biztonsági irányelveibe. A szegénység mutogatásával pénzt hozó élő közvetítések népszerűek, arra ösztönzik a nézőket, hogy adományozzanak az áldozatoknak – bár nem világos, hogy a dotáció hány százaléka jut el valójában a megsegíteni kívánt emberekhez. És az sem világos, hogy a TikTok maga mennyi pénzt keres az úgynevezett jutalmakon.