Használt ruhák, holmik, új élmények

Székesfehérváron, a belvárosban és környékén sétálva, vagy bekukkantva egy-egy panelház alatti üzlethelyiségbe úgy tűnik: egyre több a használt ruhás bolt. Egyes helyeken csak kilós áruból lehet válogatni, máshol kizárólag egyedi áras, vállfás termékekkel foglalkoznak, de akad üzlet, ahol mindegyik megtalálható. A vásárlói igények is mások: egyesek szeretnek turkálni, mások inkább a butik jellegű üzletben válogatnak, s van, akinek mindegy, csak jó áron fogjon ki jó árut.

A csinos és közvetlen Árvai Viola a szenvedélyes használtruha-vásárlók közé tartozik. Ráadásul ő kifejezetten „turkálni” szeret, vagyis a kupacba halmozott, kilós áruból elővadászni a számára legjobb darabokat. Természetesen potom áron. Van is egy törzshelye Fehérváron, ahol nem csupán vásárol, hanem alkalmanként dolgozik is, így aztán bőven gyűjtött tapasztalatot mind vásárlói, mind eladói oldalról. Viola vevőként már évekkel ezelőtt fölfedezte magának a használt ruhás boltokat, s időközben kialakult, hová szeret visszajárni. Ott kezdett el dolgozni. Amikor azonban vásárolni indul, akkor elsősorban a színekre figyel, de a ruhák anyaga is fontos számára. Szívesen vásárol bármit, még akár cipőt is, amitől sokan ódzkodnak.

- Egyes cipők árcédulával, használatlanul kerülnek be az üzletekbe, vagy annyira keveset hordták őket, hogy nem is látszik. S jól ki is lehet tisztítani ezeket, árban pedig sokkal jobban megérik, mint az újak. Az én ruhatáram kilencven százaléka turkálóból van, és mindig nagyon örülök, amikor sikerül kifognom egy-egy új darabot. Azért is vásárolok így, mert ezek a külföldi méretek rám jobban illenek, mint a bolti konfekció. A ruhák mellett azonban remek kiegészítőket, lakástextilt, de akár játékokat, egyéb cuccokat is érdemes használt holmival foglalkozó boltban vásárolni - mesél Viola, aki olyan helyen dolgozik, ahol hétfőtől naponta csökken a kilós ruha ára. Imádja, amikor hétfőn még a frissen bontott áruból lehet válogatni.

Árvai Viola éppen a cipők között böngészik törzshelyén, ahol kilós áruból lehet válogatni. Viola rég fölfedezte magának a használt ruhákat, amikből nagyon csinos összeállításokat hord. A fotózáskor is beszerzett két új ruhadarabot...

Mint mondja, ilyenkor mindig rengetegen vannak.

- Viszont nem kell nagy harcokra, tumultusra gondolni. A nálunk vásárlók igazán kulturáltan tudnak viselkedni, már kialakult egy családias kör, amely rendszeresen ott van a bálabontáskor, illetve a későbbi napokon. Eladóként azt látom, hogy a vásárlók többsége anyagi okokból jön hozzánk. Idős emberek sokszor visznek például használt plüss játékot az unokának, vagy ruhát a családnak. A fiatalokra jellemzőbb, hogy kifejezetten márkára mennek, és néha ki is fognak egy-egy komoly darabot, ami újonnan sokkal többe kerülne - teszi hozzá Viola, aki a vállfás, szépen rendezett árut forgalmazó boltokat inkább csak akkor látogatja, ha féláras akció van. Sokan viszont kifejezetten így szeretnek használt ruhát keresgélni.

Az egyik kis üzlet tulajdonosa, Vavrikné Potó Éva eladóként azt tapasztalja: a hozzá járók közül többen még azt is igénylik, hogy ő vegye le nekik az árut a vállfáról. Szívesen segít, s ha kell, még öltözködési tanácsot is ad. Nála csak egyedi áras ruhák vannak, de aki turkálni szeret, az is válogathat egy kisebb kupacból. A ruhák nagy része azonban vállfán lóg, jellemzően nagyobb méretben. Éva ugyanis inkább a középkorú korosztályra specializálta boltját, az elegáns, dolgozó nőket szeretné kiszolgálni, minőségi áruval, kedvező áron. Ám fiatalok is betérnek hozzá néha, hiszen egy-egy jó darabot nekik is sikerülhet kifogni. Jelenleg főleg dán ruhákkal foglalkozik, az angol és olasz mellett. Éva úgy látja: a nála vásárlók kisebb részére jellemző az anyagi kényszer, többen inkább azért választják a használt ruhát, mert valami egyedit szeretnének, s igazi öröm kifogni egy-egy kincset.

Sebők Szilvia inkább a vállfás árut keresi, magának és lányának gyakran vásárol törzshelyén

Egy fiatal édesanya, Fiedler Ágnes azt mondja: nála vadászösztön a turkálás. Az nem izgalmas, ha a bemegyek a boltba, leakasztom, amit keresek és kifizetem. A turiban az a jó, hogy sosem tudom, mire bukkanok - fogalmaz, s hozzáteszi: a butikszerű boltokat drágának tartja, és elég sokat látott bezárni a közelmúltban. A nagy, raktár jellegű helyeken ugyan sok vacak is összejön, de azokban azt szereti, hogy nem csak ruha van, hanem akár korcsolya, lakástextil, úszóruha, könyv. Kisfiának például egész könyvtárnyit szerzett be a nagy kedvenc meséből, Thomas, a gőzmozdonyból, fillérekért. Nem beszélve a Thomas-os ágyneműről, ruhákról... - meséli tapasztalatait Ági, aki hozzáteszi: sokszor jobb minőségben lehet ruhát találni, mint ha áruházban vásárolunk újat. Különösen igaz ez a gyerekruhákra, hiszen azokat keveset hordják a kicsik, így akár kifogástalan állapotban kerülhetnek be a turkálókba.

Vannak olyanok is, akik egy ideig gyakran vásároltak használt ruhás boltokban, de aztán elpártoltak tőlük. Egyikük, egy fiatal nő úgy vette észre: az üzletek gomba módra elszaporodtak, viszont a minőség silányabb. Ő régebben kifejezetten márkákat keresett, s nagyon jó áron tudott kifogni valóban minőségi ruhákat. Pár éve azonban azt tapasztalja: a márkával jelölt használt ruhák között sok hamis van, a minőség sem jó, így viszont már drágák, sokszor jobban megéri újat venni. Mégis, aztán örömmel mesélte, hogy az elmúlt napokban neki is sikerült megint kétszer jó vásárt csinálnia

Tapasztalatból, szokásból tehát van sokféle, s úgy tűnik: a használt ruhák reneszánszukat élik, és ma már egyáltalán nem számít cikinek ilyet hordani - főleg, hogy ránézésre legtöbbször ki sem derül, honnan van az öltözék