Az újkőkori nők simán lepipálták volna a mai sportolókat

Nehéz fizikai munkára utal, hogy az újkőkori nők karja erősebb volt, mint a mai elit evezősöké – állapította meg ősi csontok elemzésével egy új brit tanulmány.

Az őskori nők munkáját korábban alábecsülték, pedig a korai földművelő társadalmak fejlődésének kulcsfontosságú hajtóereje volt a Science Advances tudományos lap aktuális számában ismertetett kutatás szerint.

Alison Macintosh, a Cambrigde-i Egyetem tudósa, a kutatás vezetője a BBC-nek elmondta, hogy elsőként hasonlították össze az őskori nők csontjait a ma élőkével, hogy a nők „rejtett történelméhez” közelebb jussanak. A kutatók CT-készülékkel vizsgálták meg különböző edzettségű mai nők – futók, evezősök, focisták és nem sportolók – felkarcsontját és sípcsontját.

A mai nők csonterősségét olyan nőkével vetették össze, akik a Közel-Keleten éltek a korai neolitikus agrárkultúrák korától a középkori földműves közösségeikig.

A nagyjából 7000 évvel ezelőtti neolitikus kori nők lába ugyanolyan erős lehetett, mint a maiaké, ám karjuk ereje 11-16 százalékkal meghaladta a mai elit evezősnőkét. A bronzkori nők karja is erősebb volt, mint a mai sportolóké. A újkőkori nők kövek között őrölhették lisztté a gabonamagvakat, ez a munka akkora terhelést jelentett, mint az evezők húzása. Az eke feltalálása előtti időkben a szántást, ültetést és a betakarítást kézzel végezték, valószínű, hogy ebből a nők is kivették a részüket – írták a kutatók.

„Elképzelhető, hogy a háziállatokat is a nők etették-itatták, ők dolgozták fel a tejet és a húst, az állati bőrt, ők szőttek fonalat a gyapjúból”

- magyarázta Macintosh.

„Tanulmányunk arra világít rá, hogy a nők nehéz testi munkája évezredeken át a korai földműves társadalmak kulcsfontosságú hajtóereje volt”

- tette hozzá Jay Stock, a tanulmány vezető szerzője.

Borítókép: Pixabay