Bálint György: Kicsiny lámpás szeretnék lenni

Mindenki Bálint gazdája szüleiről, az élet fontos céljairól és természetesen a kertészkedésről is mesélt a Vasárnap Reggel interjújában.

- Ennyi idősen, manapság mit jelent Önnek a kert?

- A kert örök érték az ember életében : a gyermeknek játszótér, a felnőtteknek a kellemes munka területe, az öregeknek – mint amilyen én is vagyok – csendes elmélyülés legalkalmasabb menedéke, ma már ezt jelenti. Egészséges és hasznos a művelőjének és a társadalomnak is.

- Prima Primissimává választották, mennyire fontosak Önnek az elismerések?

- Különös módon egy hét leforgása alatt két elismerésnek is örvendezhettem. November 25-én a HAZÁM díjra tartott a XXI. század Bizottság kuratóriuma méltónak, december 1-én pedig a Prima Primissima díjat vehettem át. Ezt a legértékesebb elismerésnek tartom, mert a híre széles néprétegben hívta fel a figyelmet a tudományos, az irodalmi és a művészeti alkotások jelentőségére.

- A díjátadóján Gárdonyi Gézát idézte meg és azt mondta, amíg bírja, úgy szeretne alkotni, mint a falusi tanítók.

- Valóban, Gárdonyi nem csupán kiváló regényíró, de a falusi életnek is kiváló ismerője volt. Az ő példája áll előttem, hiszen igen sokra értékelte a pedagógusi munkát, különösen a falusi tanítók munkáját, akiket ezért „lámpásnak” titulált. Amíg a sors engedi, én is szeretnék ilyenféle, kicsiny lámpás lenni és maradni.

- Nemzedékeket tanított kertészkedni. A közösségi oldalán ma is 400 ezer követője van, Bálint gazda tanácsait ma is sokan kérik, sosem volt fárasztó?

- A kérdésekből is rengeteget tanultam. Megtudtam, mi érdekli az embereket és nekem nincs fontos meg kevésbé fontos kérdés. Mindig arra gondolok: ha valaki csak azt kérdezi, hogy miért sárgul a muskátlija az ablakban, meglehet, az az egyetlen élőlény, amelyikkel együtt él, és ezért fontos számára. A tanácsadást az ismeretterjesztés egyik legszebb példájának tartom és nagyon megtisztelőnek. Akár lehetetlen helyzetekben is. Egyszer meghívtak egy előadásra, nagyon siettem, és egy olyan területen vitt az utam, ahol nem lett volna szabad. Siettemben látom ám, hogy szemben egy rendőr áll. Na, gondoltam magamban, most fizethetek. Jött felém, és ahelyett, hogy megbüntetett volna, megkérdezte mit csináljon az amarilisszel, mert nem akar nyílni náluk. Szóval volt számos előnye is ennek. Az is, hogy tőlem meghallgatták és elfogadták, amit mondtam. Ezen felbátorodva, mindig szenvedélyesen harcoltam az áltudományos elméletek ellen. Egy darabig a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat alelnökeként is és ezt nem is akarom abbahagyni. Régen nem volt annyira köztéma, ami teljesen egyértelműen, bizonyíthatóan hamis.

- Az elmúlt években a gasztronómiával együtt a kert is divatosabb téma és elfoglaltság lett. Örül ennek?

- Nagyon. Vesszőparipám, hogy akár egy erkélyen is lehet valamihez kezdeni. Egy úgynevezett magaságyban, kis helyen is lehet zöldséget, fűszereket termelni. Örülök, hogy egyre többen megtapasztalják, mekkora öröm a kert és az, ha az ember a saját kétkezi munkájával közvetlenül jut a zöldséghez, a gyümölcshöz. Ennek nem csak gazdasági haszna van. A mentális még fontosabb. A sikerélményen kívül az is hatalmas dolog, amikor egy idős ember adni tud. Mondjuk, az unokájának az első szem szép érett epret vagy szőlőfürtöt. Azt érzi, szükség van rá. A kertben nagy hibát, nagy kárt nem lehet tenni, csak kicsiket, melyeket vagy rögtön vagy legközelebb ki lehet javítani. Érdeklődni kell iránta, tanácsot kérni, akitől érdemes, és örülni annak, ami szépen sikerül.

- Minden növényről, kertről, földről, mezőgazdaságról is lelkesen és érdekesen mesél, honnan a szeretet irántuk?

- A családom 150 évre visszamenően a földből élt. Apám is földbirtokos volt, és korán, már négyéves koromban kivitt magával a gyöngyöshalmaji határba, hogy megmutassa, melyik a gyom, melyik a zsurlófű, vagy a méhészetébe; ott mesélt és meg is tanított, mikor mit kell csinálni. Tőle örököltem ezt a szeretetet. Már csak egy pici kertem van, és Antónia, a feleségem kérésére, inkább csak virágok virítanak nálunk. Évek óta inkább csak segédmunkás és szaktanácsadó vagyok benne, de azért csak belecsempészek pár paprikát, paradicsomot, és szőlő is van néhány tőke.

- Legtöbben a tévéből ismerik, hogyan lett Bálint gazda?

- Miután a Kertészet és Szőlészet főszerkesztőjeként nyugdíjba mentem, felhívott az MTV-ből Peták István, az Ablak felelős szerkesztője és arra kért, hogy a műsorban a mezőgazdaság, de hangsúlyosan a kertészkedés időszerű problémáiról beszéljek. Váratlanul ért az ajánlat, mert nyugdíjba vonulásom előtt azt terveztem, hogy csak a kertemet fogom ápolni, legfeljebb, ha könyvírásra vállalkozom. De ember tervez, Isten végez – igent mondtam. Mielőtt először beléptem a stúdióba, megálltam az ajtóban, bemutatkoztam és elmondtam, hogy ezentúl én fogok beszélni itt a falvak, a gazdák, a kertészkedők témáiról. Akkor maga lesz a Bálint gazda! – nyugtázta az egyik leendő kolleganőm. És úgy is lett, nekem pedig megtiszteltetés volt, hogy így neveztek. A falumban gazdának azokat az idősebb embereket nevezték, akiknek érdemes volt figyelni a szavára. Nem én vagyok egyébként az első Bálint gazda. Volt is bonyodalom. Czupy Bálint egykori kisgazda képviselő ugyanis disszidált és Bálint gazda néven saját műsort vezetett a Szabad Európa Rádióban. Fel is vetődött, hogy nevet kéne váltanom, de végül a párt propagandaosztályán rábólintottak, hogy maradhassak Bálint gazda, ahogy a fél ország azóta is megszólít.

- Hosszú, mozgalmas és nehéz életutat járt be az elmúlt 98 évben, azt a hatalmas életerőt, ami ma is érezhetően megvan Önben, honnan hozta magával?

- Biztosan van ebben genetika is, de amiben még ennél is jobban hiszek, a gyönyörű, gazdag gyerekkorom. Abból mindig lehetett erőt merítenem. Életem első húsz éve volt a legszebb korszak az életemben, amíg éltek a szüleim, idilli volt minden, rengeteget kaptam tőlük, valóban az egész életemen át kitartott. Hatéves voltam, amikor vett nekem apám egy póni fogatot, onnantól nekem kellett gondoskodnom az állatokról. Azóta foglalkozom mezőgazdasággal. Pedig nagy nehézségeken is keresztülmentem az életben, a háború alatt és után. Az államosítás traumájába halt bele az apám, anyám Auschwitzba, én három évig munkaszolgálatos voltam, aztán arra értem haza, hogy üres a gazdaságunk, mire helyrehoztam, amit tudtam, kuláknak nyilvánítottak és elzavartak onnan. Nem kaptam munkát sehol, kertet gondoztam Pesten és a környékén: kapáltam, ástam, permeteztem, ebből tartottam el a családomat. Kertészként én valóban megjártam ennek a szakmának minden lépcsőfokát. Mégis, még azokban az időkben sem, soha nem veszítettem el az életbe vetett hitemet. Azóta is hiszem, nem mindegy, hogy fiatalkorban milyen és mennyi energia akkumulálódik valakiben, azt ugyanis jóval később is képes felhasználni.

- Nagyon sok kérdésre válaszolt életében, annak, hogy ennyi idősen is ilyen derűs nyugalommal tud élni, mi a titka?

- Nem biztos, hogy elég öreg vagyok már az ilyen bölcsességekhez, de talán az, hogy az ember ne hagyjon sok elintézetlen dolgot maga után. Igaz ez minden napra, de általánosan is. Minden életkoromban úgy éreztem, van még előttem feladat. Szerencsés az az ember – és én annak vallom magam, aki nem éli fel gyorsan a lehetőségeit és öreg korára is maradnak értelmes céljai.

Borítókép: MTI Fotó: Czimbal Gyula

Bálint György

1919. július 28-án született Gyöngyösön. 1941-ben a Magyar Királyi Kertészeti Akadémián kertészmérnöki oklevelet, majd a Magyar Agrártudományi Egyetemen agrármérnöki diplomát szerzett. 1949-től agrártankönyveket írt és szerkesztett, majd a Kertészeti Kutatóintézetben, később a Mányi Állami Gazdaság főagronómusaként dolgozott. 1967-től a Kertészet és Szőlészet című hetilap főszerkesztője. Ezzel egy időben szerkesztette a Kertgazdaságot, a Kertbarát Magazint és a Kerti Kalendáriumot.

1981-2009 a Magyar Televízió Ablak című magazinműsorának állandó munkatársa volt. Televíziós szerepvállalása óta “Bálint gazdaként” emlegetik. Több száz cikket publikált, 26 kötete jelent meg, Gyümölcsöskert című műve több kiadásban, több mint kétszázezer példányban fogyott el.Unokája segítségével közösségi-oldalára naponta több poszt is kikerül és az egyik legnépszerűbb magyar a közösségi hálón, több mint 400 ezren követik.