Leszámoltak az aszpirin egyik mítoszával

Az aszpirin a világ leggyakrabban használt gyógyszere, becslések szerint 40 ezer tonna fogy el belőle évente. Nem véletlen tehát, hogy a világ egyik legtöbbet kutatott gyógyszere is, évente még ma is több száz klinikai vizsgálatban kutatják hatásait. A legfrissebb kutatások azonban figyelmeztetőek: leszámolnak azzal a mítosszal, hogy az aszpirin időskorban szinte vitaminként szedhető, annyiféle betegségmegelőző hatása van – adja hírül a Vasárnap Reggel legfrissebb száma.

Mint írják, a melbourne-i Monash Egyetem vizsgálata nemrég arra jutott, hogy

a máskülönben jó egészségnek örvendő idős embereknek nem kellene napi szinten aszpirint szedniük.

A témát vizsgáló tudósok figyelmeztetése szerint a gyógyszernek nincs jótékony hatása a 70 év felettiek szervezetére, viszont növelheti az akár halálos kimenetelű belső vérzés kockázatát.

Gyerekeknek mindig is tilos volt

Egyes kutatók szerint 12, mások szerint 18 éves kor alatt tilos acetilszalicilsavval, vagy ezzel rokon gyógyszerrel csillapítani a gyermekek lázát. Ez ugyanis Reye-szindrómára hajlamosít, ami egy potenciálisan életveszélyes kórkép, mely gyulladást és duzzanatot okoz az agyban, és veszélyes elváltozást a májban. Ez a szindróma különösen gyakran alakul ki akkor, ha vírusfertőzések – influenza, bárányhimlő – után alkalmazzák az acetilszalicilsav hatóanyagot. A kórkép erős hányingerrel, hányással és gyorsan emelkedő lázzal kezdődik.

Az embereknek általában szívroham vagy agyi érkatasztrófát követően írnak fel aszpirint, mivel az bizonyítottan csökkenti egy újabb roham esélyét. Azonban az egészséges emberek egy része is rendszeresen szedi a gyógyszert, hogy csökkentse ezeket a kockázatokat.

A cikk szerint a mostani tanulmány az Egyesült Államokban és Ausztráliában élő több mint 19 ezer egészséges ember bevonásával készült, akik elmúltak már 70 évesek és még sosem küzdöttek szívproblémával. A résztvevők fele öt éven át kapott napi szinten kis dózisban (100 milligramm) aszpirint, a másik csoport pedig placebót. A két csoportban hasonló arányban jelentkeztek szív- és érrendszeri problémák, és semmilyen egyéb jótékony hatással nem járt a gyógyszer alkalmazása.

Súlyos gyomorvérzés ugyanakkor gyakrabban fordult elő a gyógyszert szedők között.

„Mindez azt jelenti, hogy az a világszerte élő több millió egészséges idős ember, aki mindenfajta orvosi előírás nélkül szed kis dózisban aszpirint, talán teljesen feleslegesen teszi” – mondta John McNeil, a melbourne-i Monash Egyetem professzora.

A mostani eredmények nem vonatkoznak azokra, aki szívroham vagy agyvérzés miatt szednek aszpirint, nekik továbbra is érdemes követniük az orvosi előírásokat – ismerteti az összefoglaló, mely idézi a professzor szavait: szerinte azoknak, akik orvosi előírás nélkül, hosszú ideje kis dózisban szednek aszpirint, nem szabad egyik napról a másikra leállniuk vele, mivel az is problémákhoz vezethet. Érdemesebb ezt a háziorvosukkal megvitatni – figyelmeztet a cikk.

A mellékhatásokért Nobel-díj járt

Először, Felix Hoffmann német vegyész, állított elő sikeresen vegytiszta és stabil formában acetilszalicilsavat, ez 1897-ben történt és ezzel megszületett az aszpirin. 1899. március 6-án Berlinben vették fel regisztrált védjegyként a Császári Szabadalmi Hivatal jegyzékébe.

Az aszpirin a tablettaként kapható első gyógyszerek egyike volt, 1904-től árulják így, korábban papírtasakokban, por formájában volt kapható. Elsősorban gyulladáscsökkentőként és fájdalomcsillapítóként tartották számon. 1971-ben a brit John R. Vane a prosztaglandinok biológiai hatásait kutatva tisztázta az aszpirin vérrögképződést gátló, infarktusmegelőző hatásmechanizmusát, amiért 1982-ben megosztott orvostudományi Nobel-díjat kaptak.

Az írás rámutat, hogy a Magyar Nemzeti Szívalapítvány is felhívta a figyelmet: az aszpirin felírása előtt a kockázati tényezők, a kor, nem, cukorbetegség, vérnyomás, koleszterinszint, dohányzás és gyomorvérzési hajlam egyéni mérlegelése szükséges.

Borítóképünk illusztráció

Forrás: Shutterstock