2019.02.07. 10:57
Fogcsik(k)orgatás a csikkek ellen
Ahogy a kátrány a dohányosokét, az eldobált csikkek tömkelege az egészségért és a környezetért aggódók szájízét keseríti meg. Olvasóink nagy része kötelező közmunkára fogná a füstölve szemetelőket.
Természetvédő kampányok szívbemarkoló fotóin általában tengerekben sodródó PET-palackok és nejlonzacskók vádolnak minket, teszik ezt az egyértelműségnek azzal a némaságával, amely minden szónál fájdalmasabb igazságot (vagy igazabb fájdalmat) hirdet. Kevésbé látványosan jelenik meg ezeken a plakátokon a talán még károsabb következményekkel járó cigarettacsikkek tömkelege, pedig a csikk a második leggyakrabban eldobott egyszer használatos műanyag a világon: évente négy és fél trilliárd csikket hullat az emberiség.
![](https://cdnkpi.mediaworks.hu/2021/09/-p04krGCmpzN297Xjcfm5GwwQl-Ssh9WBOxiCXoVNrQ/fill/3216/2144/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2M0N2IyM2Y2YWZjMTQ1Yzk4YjcyZTM0OWY2NDQzNzUx.jpg)
Ha belegondolunk, hogy a cigaretta az emberi testet, a levegőt, a talajt és a vizet is egyszerre, méghozzá igen intenzíven pusztítja – egyetlen darab csikk akár négyezerféle kémiai anyagot is tartalmazhat, és ötszáz-ezer liter vizet szennyezhet be –, rögtön kevésbé tűnik bocsánatos bűnnek az erkélyről „leejtett”, kocsiból kipöckölt, cipősarkon elnyomott, játszótéri homokozóba (!!!) temetett cigivég. Bár Magyarországon történtek lépések a dohányzás és az abból fakadó környezetszennyezés visszaszorítására, a köztéri megállókra, zárt közterekre és vendéglátóipari egységekre vonatkozó dohányzási tilalom, illetve a csikkdobálásért kiszabható 5-50 ezer forintos helyszíni bírság kilátásba helyezése egyelőre nem tűnik hatékony ellenszernek.
![](https://cdnkpi.mediaworks.hu/2021/09/_LPeMkTKE6mf6CvDWEvj4DMqypfscX64paCkI594uoE/fill/5760/3840/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzZkNWZmNjBiMjA3OTQyYmNiOGE2OGVhM2FhZDhhNDAy.jpg)
Hasonlóan vélekedik a legutóbbi szavazásunk apropóját adó Jövő Öko-Nemzedéke (JÖN) Alapítvány is, mely a csikkmentes február meghirdetésével hívja fel a figyelmet a csikkek eldobálásának végzetes következményeire. Az akció nyomán mi is megkérdeztük olvasóinkat, hogy ők hogyan szoktatnák rendre a szemetelő bagósokat.
A legtöbben a jelenleg is érvényben lévő büntetést, a pénzbírságot tartják működőképes visszatartó erőnek: Ha ők szívnak, mindenki szív. Pénzbírságot nekik! – vallja szavazóink 14%-a. Nagyon szeretnénk osztozni a tapasztalatukban, mely szerint a pénzbírság elegendő, ám meglátásunk szerint a pénzbüntetés csak akkor éri el a kívánt hatást, ha azt egyrészt be is hajtják, másrészt elég tetemes összeg ahhoz, hogy a szabálysértést elkövetőnek ne támadjon újra kedve szemetelni. 2015-ben egy szingapúri férfit például 4 millió forintnak megfelelő összegre büntettek, mert csikkjeit kidobálta erkélye ablakán – valamiért azt gyanítjuk, hogy azóta nem nagyon „piszkít” maga köré.
![](https://cdnkpi.mediaworks.hu/2021/09/WK0sOffpxoLDMVWYnsTucLeT4uYMO0vK337BLxdCKm0/fill/4496/3000/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzkwZGUxYzk5ZGEzODRiYTFiYTM3YjUzMjc4MDZiZWMx.jpg)
Szintén a pénztárca felől közelít, de már a baj megelőzésére is figyelmet fordít olvasóink azon csoportja (21%), akik arra szavaztak, hogy Emeljük legalább triplájára a cigarettát sújtó adót! Az így is szép summába kerülő dohánytermékek további drágulása – jó esetben – valóban e káros szokás visszaszorulását (és nem az illegális kereskedelem fellendülését) eredményezheti: a hasonló elvi alapokon működő, káros élelmiszereket sújtó chipsadó is jórészt elérte célját, sőt, nemzetközi kutatások szerint bizonyos időn belül a fejlett (?) világ más országaiban is sikerrel alkalmazhatják.
A személyes felelősségérzet és a lelkiismeret működésbe lépésében bíznak azok, akik szerint sokkal hatékonyabb, ha tettekkel hozatjuk helyre az elkövetett hibákat: a szavazók legnagyobb hányada, 33%-a tette le voksát amellett, hogy Ha eldobta, szedje is össze: kötelező közmunka lenne a megoldás. Teljes mértékben egyetértünk velük abban, hogy a hibával való szembesülés, a helyreállításban történő aktív részvétel és a fizikai munka jellemformáló erővel bír. Talán e bírság kilátásba helyezése révén egy ilyen rendszer az emberi természet megrögzött kényelemszeretetét meghazudtolva nem intelligens varjakat idomítana szemétszedésre, hanem az emberiséghez sokkal méltóbb módon az egyéneket sarkallná bátor felelősségvállalásra.
![](https://cdnkpi.mediaworks.hu/2021/09/5LufGvodzwqOzwXtYRz6HA3YFOpqOP1_VdfkNtwDpt4/fill/4152/2768/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2Y3NjYyN2RkYjk1MjQzMDM5ZmYxZDYzMzQzZDlkZDFm.jpg)
Az emberi természet szebbik oldalát tartja szem előtt olvasóinknak azon csoportja, akik a büntetés elve helyett a megelőzést tartják célravezetőnek. Szerintük (32%) több kuka, prevenciós kisfilmek, értékőrző oktatás együttese volna az a „programcsomag”, mely által megtisztulhatna a világ a csikkektől. Mindezt mi is szükségesnek tartjuk, hiszen jó irányba terelni valakit mindig kevesebb energiába kerül, mint visszacibálni őt a rosszból. De sajnos nem szabad figyelmen kívül hagyni az elkeserítő tapasztalatot: az olasz és francia tengerpartokon például évekig próbálkoztak hasonló preventív húzásokkal, sikertelenül. „Éveken át osztogattunk hamutálakat a strand területén és szórólapokon hívtuk fel az emberek figyelmét arra, hogy ne dobálják szanaszét a csikkjeiket, de minden hiába volt” – idézte a helyi környezetvédelmi illetékest a The Daily Telegraph még 2011-ben, mely arról számolt be, hogy a dél-franciaországi La Ciotat kikötővárosban megnyílt az első teljesen csikk- és füstmentes strand (azóta a világ más táján is követték ezt a példát, Thaiföldön például 2017-ben minden strandon betiltották a dohányzást).
Borítókép, fotók: illusztráció
Forrás: Shutterstock