2019.06.14. 22:59
Rengeteg mikroműanyag rejtőzhet a hazai folyók üledékében
Ezek a szennyeződések a táplálékláncon keresztül az ember szervezetébe is bejuthatnak.
Forrás: MTI / Ujvári Sándor
Sok mikroműanyag lehet a hazai folyók üledékében, ami a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói szerint jelentős környezeti kockázattal járhat – közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.
A magyarországi folyókon levonuló árhullám nemcsak iszapot és uszadékfát szállít, hanem a víz felszínén rengeteg műanyagszemetet is látni, ezek időközben összetöredeznek, és egyre kisebb szemű mikroműanyaggá forgácsolódnak.
A mikroműanyagnak nevezett, öt milliméternél kisebb részecskék legtöbbször az eldobott és a környezetbe kikerülő műanyagok aprózódásával keletkeznek, és már globális problémát okoznak.
Az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének kutatói a Maros üledékeit Lippától Makóig vizsgálták. Kimutatták, hogy a mederből származó egy kilogrammnyi mintában esetenként akár 40 ezer mikroműanyag-szemcse is található. Összehasonlításként: egy korábbi vizsgálat az angliai Manchester melletti vízfolyások üledékeiben kilogrammonként legfeljebb 12-25 ezer ilyen szemcsét azonosított.
![](https://cdnkpi.mediaworks.hu/2021/09/mloszelziSmvrFTG6nLOX_-GXmZMZfS9fERNupo3Hjg/fill/1470/998/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2RhYTcxY2QwYTgwODRmNjliMDBjMjNiOGVkNzZlNWMw.jpg)
Fotó: Bernd Wuestneck / AFP/ZB
A folyókba került mikroműanyag lerakódhat a mederben és az ártereken is, és jelentős környezeti kockázattal járhat.
Bekerül a talajlakó és a folyók fenekén táplálkozó állatok szervezetébe, majd a tápláléklánc révén az ökoszisztéma egészébe, így akár az emberi szervezetbe is. A felszínükhöz káros anyagok és szennyeződések kötődhetnek.
A szegedi kutatók tervezik a Tisza és a Duna, valamint mellékfolyóik mentén is a szennyezés feltérképezését – áll a közleményben.