Videóban üzent Kozma Imre atya az időseknek

Az idén 80 éves Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke, a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi elöljárója önkéntes karanténba vonult, nem hagyja el a rendházat – írja a szervezet sajtóközleményében.

A Szeretetszolgálat vezetője ritkán oszt meg személyes történeteket, de ezúttal saját tapasztalataival üzen kortársainak, sorstársainak: minden idős és veszélyeztetett embert arra kér, vállalja azt az áldozatot, hogy otthon marad a következő hetekben.

Minimum ennyivel tartozunk a hazánknak, nemzetünknek, és önmagunknak. Hiszen azt akarja mindenki, hogy ne életáldozattal fizessünk a járványnak

- hangsúlyozza Kozma Imre.

Kedves Kortársaim, kedves Sorstársaim!

Kozma Imre vagyok, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője.

Hetvenkilenc éves vagyok. Hosszú életem során számtalan történelmi eseménynek voltam részese, akár kényszerből, akár saját akaratomból. Elszenvedtem üldöztetéseket hitem és hivatásom miatt, átéltem helyi forradalmakat, háborúkat, megtapasztaltam természeti katasztrófákat, árvizeket, cunamikat.

Most egy új kihívással nézünk szembe, egy világjárvánnyal kell megküzdenünk. A szakemberek azt mondják, hogy jelen esetben a legkiszolgáltatottabbak az én kortársaim, ránk kell elsősorban vigyázni, és azt is kérik, hogy mi magunk is vigyázzunk magunkra, és egy roppant egyszerű utat ajánlanak: vonuljunk vissza otthonainkba. Én az első szóra engedelmeskedtem, privát karantént vállaltam, és azt ajánlom minden korombélinek, hogy ők is vállalják ezt. Minimum ennyivel tartozunk a hazánknak, nemzetünknek, és önmagunknak. Hiszen azt akarja mindenki, hogy ne életáldozattal fizessünk a járványnak. Minden áldozatot vállal a nemzetünk és az egyes szakemberek.

Jó lenne valóban ünnepelni, ebben az évben leszek én is nyolcvan esztendős, mégpedig egy nagyon fekete napon, június 4-én, amikor Trianonra gondolunk, de jó lenne, ha én is tudnék ünnepelni ezen a napon, és velem együtt sok-sok idős kortársam, mert az életet kell megköszönnünk mindazoknak, akik annyi áldozatot hoztak értünk, és a Jóistennek, aki az életünket akarja.