Ünnepi hagyományok: ezért eszünk karácsonykor halat és töltött káposztát

Ez a december más, mint amit megszoktunk, kevesebbet mozdulunk ki, a pihenést nem utazással, hanem otthon töltjük, és bár azt érezhetjük, hogy ez rányomja a bélyegét az ünnepekre, érdemes más szemmel nézni erre az időszakra – tanácsolja a Mindmegette cikke.

Az otthon töltött időt használhatjuk arra is, hogy jobban megismerjük a karácsonyi hagyományainkat.

Szerezzünk be minőségi magyar alapanyagokat, és próbáljuk meg idén otthon elkészíteni azokat a tradicionális ételeket ebben az időszakban, amiket eddig nem próbáltunk ki. A közös főzés összekovácsolja a családot a tűzhely és az asztal körül, és közben a magyar termelőket is támogathatjuk, ha tőlük vásárolunk. Ha pedig nem lesz teljes a siker, akkor sincs okunk csüggedni, hiszen az éttermek továbbra is várják a rendeléseinket, így ha végül tőlük szerezzük be a kész karácsonyi menüt, akkor az ő túlélésüket is segítjük a mostani helyzetben.

Hagyományos ünnepi ételek

A hagyományos ételek és a karácsonyi asztallal kapcsolatos rituális cselekedetek mind a múltban, az antik hagyományokban gyökereznek, és mind a következő évi bőség és egészség elnyerését szolgálják.

A hiedelem szerint a mák a gazdagságot jelképezi, a méz megédesíti a mindennapokat, a fokhagyma az egészséget biztosítja, az alma a család összetartozását erősíti, a diót pedig az ártó szándékok elhárítására használták. Emellett úgy tartották, a hal pikkelye és a töltött káposzta is pénzt hoz a házhoz.

A malacot is szívesen tettek a karácsonyi asztalra, ugyanis a malac előre túr, elősegíti a szerencsét, míg a szárnyasból készült ételeket kerülték, mert a tyúk hátrafelé kapar, ez pedig rossz előjel a jövő szempontjából. Ennek ellenére a városokban kedvelt és elterjedt szokás volt karácsonykor pulykát enni, ahogyan ez már korábban a tengerentúlon, majd az angol családoknál hagyománnyá vált.

Hogyan válasszunk bort a vacsorához?

Magyarországon a 22 borvidékünk széles választékot kínál a különböző stílusú borokból. De melyik ételhez milyen bort válasszunk?

Sertéshúshoz

A sertéspörkölthöz vagy a malacsültekhez a szárazabb, hordós érlelésű fehérborok a legjobbak, de a rozék mellett akár a testesebb vörösborok is elősegíthetik a nehezebben emészthető ételek lebontását.

Szárnyasokhoz

A szárnyasból készült ételek mellé a könnyű, száraz fehérborok a legjobbak. A csirkepaprikás vagy a karakteresebb kacsasült és pulykasült fogyasztásakor akar a rozé is szóba jöhet, attól függően, hogy mennyire fűszeres az adott étel.

Marhahúshoz

Mivel általában elég fűszeres, ezért különböző vörösborok ajánlottak mellé. Ezek ugyanis kiemelik a sültek ízét, ráadásul a szomjúságérzetet is csökkentik.

Vadakhoz

Jellegzetes, intenzív ízviláguk miatt vörösborokat érdemes fogyasztani a vadhúsokhoz. Kivétel azért itt is akad, hiszen a zsenge nyúlból és a fácánból készült étkek a testes fehérborokkal is kiválóan harmonizálnak.

Ünnepi teríték

Egyes vidékeken a terítő négy sarkára szalmát, szénát vagy búzaszemeket hintettek, s az asztal alá munkaeszközöket helyeztek. A hagyomány szerint a szalma Jézus születésének körülményeire, a szerszámok pedig Jézus nevelőapjára, az ács Szent Józsefre utalnak. A karácsonyi szalmát és búzát a termékenységvarázslás hitével az állatoknak adták. Az ünnepek alatt mágikus erejűvé vált munkaeszközök és tárgyak pedig a következő esztendei bőséget, jólétet biztosították.

Maradék morzsák

A karácsonyi morzsát, ami a karácsonyi étkek után maradt, nagy becsben tartották, mert ennek is bűvös erőt tulajdonítottak. A morzsa vízkeresztig az asztalon maradt, majd az abroszba kötve eltették, és gyógyításra is használták. A termékenység fokozására a baromfiaknak is adtak belőle, és a gyümölcsfák tövébe is szórtak. A morzsák és a maradékok mellett bőven hagytak a karácsonyi asztalon ételt, mert – hitük szerint – a visszajáró holtakat, ősöket is meg kellett vendégelni.

Borítókép: illusztráció