Valóban hasznosak az időszakos böjtök?

Állásfoglalásukat az elmúlt 5 évben megjelenő humán klinikai vizsgálatok és tudományos eredmények alapján alakították ki. Mindenekelőtt azt hangsúlyozzák, hogy az időszakos böjtök hosszú távú hatásossága még mindig kevéssé ismert, mert kevés humán klinikai vizsgálat áll rendelkezésre és az eddigi vizsgálatok többsége is csak rövid ideig tartott. 

Az időszakos böjtök a böjti és az étkezési időszakok váltakozásán alapulnak. A táplálékfogyasztás időzítésére összpontosítanak, nem pedig az elfogyasztott táplálék mennyiségére és minőségére. Ezek leggyakoribb változatai: 5:2 arányú diéta (hetente két böjti nap és öt nap étkezés), a naponta váltakozó böjt (0-500 kcal „böjtnaponként” és választható kalóriabevitel a többi napon), valamint a 16:8-as időkorlátos étkezés (24 órán belül 16 órás böjt és 8 órás táplálékbevitel). Az eddigi eredmények arra utalnak, hogy a különböző időszakos böjtök 8-12 hét alatt enyhe vagy mérsékelt testtömegcsökkenést eredményeznek. Ez a mértékű fogyás viszont megegyezik a hagyományos dietoterápiás (személyes igényekhez igazított diéta) módszerrel elért fogyással.

A böjtnek vannak bizonyos kockázatai. A hosszabb távú időszakos böjtben a fehérje alultápláltság veszélye nőhet, ha az egyének nincsenek tisztában a megfelelő fehérjebevitel fontosságával. A vitamin és ásványi anyagbevitel is sérül és bármilyen koplalás alatt kiemelten kell figyelni a folyadékbevitelre. Nemkívánatos tünetek jelenhetnek meg a böjt következtében, mint például fáradtság, szédülés, hányinger, álmatlanság, ájulás, migrénes fejfájás, gyengeség, hipoglikémia (a vércukorszint határérték alá süllyedése), éhségfájdalmak, melyek korlátozhatják, befolyásolhatják az olyan mindennapi tevékenységeket, mint az autóvezetés, a fizikai munka, de az intenzív koncentrációt igénylő szellemi munkavégzésre is negatív hatással vannak. Ezzel együtt megnövekedhet az étkezési zavarok kialakulásának kockázata is. Mivel pedig a jelenlegi gyakorlat szerint időszakos böjt esetén az elfogyasztott táplálékok mennyisége és minősége nem szabályozott, a böjt kiegyensúlyozatlan tápanyagbevitelhez vezethet. 

Fontosnak tartják azt is megjegyezni, hogy a megelőzés vagy a gyógyulás érdekében folyatott böjt pozitív hatása krónikus betegségek esetén (szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, daganatos betegségek) nem általánosítható, illetve ellentmondásos, mivel eddig még nem végeztek nagy esetszámú, hosszú távú tanulmányokat a témában. Ezért - zárul az állásfoglalás - az időszakos böjtöt folytató egészséges pácienseknek dietetikai tanácsadás ajánlott, a krónikus betegségekkel küzdőknél pedig emellett szoros orvosi ellenőrzésre is szükség van.