2014.05.05. 18:00
A boldog nagyi
Ercsi - A város Gyermekekért díját Szabó Aida kapta meg. Boldog, ha nagyanyónak szólítják az iskolások.
Senki nem gondolná, hogy pályfutását katonaként kezdte, nyugalmazott százados. Azután szembesült a ténnyel, hogy rákos lett. Kereste az útját a továbbiakra. Megalakított egy irodalmi kört, majd úgy gondolta, a gyerekeknek mesélni kellene. A könyvtárban kapott erre lehetőséget. Nagy kendőbe öltözött, hintaszékbe ült, ölébe egy játék macskát vett. A nagyanyónak sikere lett. A művelődési ház felújításakor átköltözött az iskolába és ott ragadt. Minden héten hétfőn mondja a mesét a gyerekeknek. Mert a meséket nem csak a gyerekek, ő is szereti. Pedig nyolcadikos korában a tanár furcsán nézett rá, hogy meséket olvas.
Szabó Aida, a mesemondó
Az origami hajtogatást is megtanulta. A hajtogatott papírfigurák színesítik a meseolvasást. A betegsége alatt felfedezte a haikut, a rövid japán verseket. A magyar-japán baráti társaság elnökasszonyától tanult sokat, azóta már ő is írja a rövid versecskéket.
A gyerekekkel foglalkozás kicsit pótcselekvés ismeri el. Kilenc unokája van ugyanis, ám ők Baján és Heréden élnek és viszonylag ritkán látja őket.
Az iskolás gyerekek közül többen az utcán is nagyanyónak szólítják, s ő ettől nem sértődik meg, hanem boldoglesz.
