2018.09.26. 08:00
Játékbabák a szalonban: Nagy Veronika tartott előadást Fehérváron
A Hetedhét Játékmúzeum Réber-terméhez közelítve számos babát megcsodálhat a vendég. A kis szobákban terített asztalok mellett foglalnak helyet a hölgyek, lenyomatát képezve a múlt, a társadalom egy-egy szeletének.
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap
Aztán a Réber-terembe érve egy mesei elemekkel vegyített barokk szalon fogadja az érkezőt. A mintás csészék mellé kannák társulnak, melyekből az egyre gyűlő közönség tagjai sorra töltik ki a gőzölgő teát. Előbb Győr Attila tudományos vezető mutatja be a sokak számára ismert előadót, Nagy Veronika néprajzkutató-intézményvezetőt, majd az igazgató közel egy órán át, képekkel illusztrálva számol be a 17–18. század babáiról. Melyeket a Szent István Király Múzeum Moskovszky-gyűjteménye sem mutat be.
![](https://cdn.feol.hu/2021/09/ExuKKR80yPTwmaC2tf4OyoSEz8ysZreq-QWGcYXyz58/fill/1470/965/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2JjZTAyOTFkNTE5ODQyZDFhNGQ5MTRhYTcwOTA2NjMx.jpg)
Ennek oka, hogy a babák tömeges gyártása a 18–19. században indult be, s e két korszakot megelőzően a „játékfigurákkal” kapcsolatos felfogás is más volt. A porcelán-, gipsz- vagy egyéb anyagból készült babák ugyanis emberi képmások, így létezésük azt mutatja be, mit várnak, vártak az adott társadalom tagjai a gyermekektől. Ám mivel a középkori emberek inkább a túlvilág felé fordultak, és még a 17. században is magas volt a gyermekhalandóság, az emberek úgy vélték, a kiskor nem egy kitüntetett életszakasz, azt nem szükséges megörökíteni.
![](https://cdn.feol.hu/2021/09/LAI6oLe00T6AfW4mCLVhKzB54EYFUt5A_RNdLtQZ590/fill/6661/4441/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzVhZTFjZTM1ZWE0YTQ1YjhiYTI2ZDA5MjBmNmE1M2Vm.jpg)
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap
A gyermekekről való gondolkodás a reneszánszban, a reformáció idején változott meg – s lényegében ennek köszönhetjük a mai porcelán- és Barbie babák meglétét is.