Exhumálják a Felcsúton eltemetett szovjet katonákat

A napokban a helyi katolikus temetőbe helyezik át a szovjet katonák földi maradványait, megkezdődött az exhumálás. Hétfőn kézigránátot találtak a kibontott sírnál, rövid időre leálltak a munkálatokkal, a tűzszerészek elszállították az éles lőszert. A tervezettnél lassabban, óvatosabban folytatják a feltárást.

A főutcán, a faluház előtt, közvetlenül az út mentén állt a szovjet katonai emlékmű Felcsúton. Most katonai sátorhoz hasonlatos ponyvával lefedett területen ásták fel a területet, több sírt kibontottak a Honvédelmi Minisztérium szakemberei. Az egyik sírgödörben hárman fekszenek, ép fogsorú, feltehetően fiatal férfiak földi maradványai bukkannak elő a földből. Katonai bakancsok, zubbonydarabok, olvashatatlan újságfoszlányok, derékszíj, gombok, töltények találhatók még a csontok mellett. A nyilvántartások szerint harmincnégy szovjet katona nyugszik 1945 májusa óta e helyütt, más nemzetiségű katonákat és civileket nem temettek ide – erősíti meg a tudottnak vélt tényeket Bodródi Miklós, a Honvédelmi Minisztérium (HM) Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály szakértője. Kérik, ne fényképezzünk, kegyeleti okokból így döntött a HM, de személyesen megnézhetjük a földi maradványokat.

Két éve kérelmezte a felcsúti önkormányzat a halottak és az emlékmű áthelyezését, mostanra érkeztek meg az engedélyek a magyar hatóságoktól és a három utódállamtól. A katonai azonosító – a „dögcédulaként” ismert fém lapka, amit nyakukban viselnek a katonák - 1942-ben megszűnt a Vörös Hadseregben, ezért a földi maradványok személyes azonosítása fizikailag gyakorlatilag lehetetlen, mondta el lapunk kérdésére Sisa András jegyző. A dokumentumok azonban tartalmazzák a neveket is, így a katolikus temetőben újratemetendő holtak személyazonossága tudott lesz.

A tisztek koporsóban nyugszanak, ezt állapították meg az exhumálók, a többieket tömegsírban helyezték el annak idején, a harcok után. A felcsúti önkormányzat minden, katonai sírgondozással kapcsolatos egyezményt betart, kegyeleti okokból is, mondta el Sisa András. Ukrajnában, Moldváviában és az Oroszországi Föderáció területén a magyar katonák eltűnt, elrejtett sírjait is egyre több helyütt méltó gondozásba veszi a mai nemzedék.

A HM a csákvári temetkezési céget kérte fel a feltárások segítéséhez, az egyik alkalmazottnak, Bokor Bélának nem újdonság az ilyen régi tetemek fellelése. Ő találta meg a kézigránátot is, amit a tűzszerészek elvittek hatástalanítani. Akár 1800-as évekbeli maradványokat is kérnek áthelyezni a családok, a családtagokat közös kriptába, vagy sírba temetni. Második világháborús feltárások egyre sűrűbben folynak a rendszerváltás óta, a szovjet katonai emlékművek áthelyezése, s alattuk a katonák exhumálása kényes terület. Kegyeleti okokból jár a tisztelet a halott hősöknek és áldozatoknak, a politikai viták végre megnyugtató módon látszanak rendeződni. Felcsúton katonai tiszteletadással avatják fel az új emlékművet, ahol a szovjet katonák végső nyughelyükre kerülnek. (Mind a HM, mind az utódállamok szakértői ellenőrzik e folyamatokat, másutt is, ahol ilyen tevékenység történik)

Czidor Dániel, a HM szakértője eredetileg régész. Kesztyűben érinti a csontokat, s a sírokban lelt többi tárgyat. Ennyi idő után sem kizárt a fertőzés, teszi hozzá. A csontvázak általában épek, óvatosan, „finom bontással” haladnak előre a nagyjából két méter mélyen kiásott gödrökben. Éjszaka őrzik a területet, mindent exhuma-zsákba tesznek, a fellelt tárgyakkal együtt. Levél, notesz, ékszer nincs a maradványok mellett, az idő megtette a magáét, de a temetéskor ezeket hazajuttatták annak idején, ha voltak is ilyenek. A héten végeznek az exhumálással, mondják a szakértők. Az ukránok régészeti feltárást kértek, ami alaposabb az általános exhumálásnál, s ennek eleget tesznek, mondta Bodródi Miklós. A felcsúti katolikus temetőben készül az új emlékmű, amely tanúsítja, hogy harcokban estek el a magyar földön ezek a katonák, szülőhazájuktól távol.