Népszerűek a kisboltok

Érdekes eredményről számoltak be a hazai közvélemény-kutatások alapján a GKI szakemberei. A GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb felmérésének tapasztalatai szerint ugyanis a magyar vásárlók a multikkal szemben előnyben részesítik a kisboltokat. A vásárlók többsége úgy vélekedett, a személyes kapcsolatot igénylő üzlettípusokban, például a kisboltban, vagy a hagyományos piacon, a vásárolt termékek nagyobb megbízhatósági érzettel járnak, mint a személytelen diszkontokban, szuper- és hipermarketekben vásárolt termékek. Ráadásul, a hipermarketek végtelen kínálatával szemben a kisboltok szűkre szabott termékpalettája visszafogja a vásárlási kedvet. Ezért akkor is a kisbb mellett döntenek, ha a multiban olcsóbban is hozzájutnának az adott árucikkhez.

A hazai lakosság 86 százaléka mindig, vagy általában megbízhatónak tartja a kisboltokban megvásárolt termékeket. Jóval kedvezőtlenebb a szuper- és hipermarketek, illetve a diszkontok megítélése. Az első esetében 32, a második esetében 30 százalék tartja többnyire megbízhatatlannak a vásárolt élelmiszert. Ez, mivel a diszkontok árszínvonala elmarad a marketek árszínvonalától, egyben azt is mutatja, hogy a magasabb ár nem jelent feltétlenül magasabb biztonságot a fogyasztók megítélése szerint. A legveszélyeztetettebbnek a megkérdezettek a kínai vagy lengyel típusú piacokat ítélik, amelyeket 89 százalékuk tart megbízhatatlannak. Mindazonáltal a hagyományos piacokról vélekedtek úgy a legnagyobb arányban (24 százalék), hogy teljesen megbíznak az itt vásárolt élelmiszerekben. Leginkább a húsfélék vásárlásakor tartanak a vásárlók a hamis információktól. Az olyan termékeket, mint a bébiételek és -italok, alapvető élelmiszerek, édességek, snackek, a válaszadók 20-25 közötti százaléka ítéli veszélyesnek a hamisítás szempontjából. A lakosság nagyobbik része már vásárolt olyan élelmiszert, amely a lejárati időn belül is romlott volt, vagy más, a valóságtól eltérő információjú címkével rendelkezett. Ennek ellenére 76 százalékuk megbízik a címkén feltüntetett információkban. A vásárolt termékek összetételét nézve az idősebbek a hagyományos konyha alapanyagait veszik meg, a teljes lakosság átlagát tekintve azonban népszerűbbek a készételek, mirelit pizzák, reggeliző pelyhek, üdítők.

Rákérdeztek, a családok mennyit költenek nagybevásárlás alkalmával. A tapasztalat azt mutatja, az idősebbek ritkábban végeznek nagybevásárlást. A magyar átlag azonban havonta egyszer elmegy a bevásárló túrára . Ilyen alkalmakkor a fiatalabbak 20 ezer forintot költenek átlagosan, az 50 év felettiek 16 ezret fizetnek a kasszánál. A 60 év felettiek 15 ezer forint körüli összeget adnak ki egyszerre. Így az átlagos költés a lakosság egészében 17 ezer 100 forint. Az is kiderült, a nem tervezett, spontán vásárlás az életkor előrehaladtával egyre ritkább, az 50 év felettiek fele egyáltalán nem végez ilyen jellegű tevékenységet. S szinte a teljes időskorú lakosságra jellemző, hogy nem vásárolnak az interneten.