Nem kell a fogyatékos? Akkor fizess!

Az 1994/IV., a foglalkoztatásról szóló törvény augusztusi módosításának értelmében a jövő év legelejétől a munkáltatók által eddig 177 ezer Ft/fő/év befizetett rehabilitációs hozzájárulás összege 964 ezer forintra változik. Ezt a járulékot eddig is a húsz főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknak kellett fizetniük akkor, ha nem éltek a lehetőséggel, hogy foglalkoztatottjaik létszámának öt százalékában megváltozott munkaképességű dolgozót alkalmazzanak, de a tapasztalatok szerint az eddigi összeg nem volt szemléletformáló jellegű. Vagyis a cégek vezetőinek zöme inkább kifizette ezt az összeget (vagy nem is tudott róla, hogy fizeti, mert ezt a gazdálkodás intézi), minthogy azon gondolkodjon, miként építse be a valamilyen fogyatékkal élő leendő dolgozóját a meglévő kollektívába. (Természetesen igen jó pozitív példákról is hallani.) Pedig nem is elsősorban ezen múlna, hogy egy segélyből élő, igen nehezen elhelyezkedni képes hallás- vagy látássérült, netán gerincműtött dolgozó utat találjon a tisztes megélhetés felé, szögezik le a működése során ilyen munkavállalókkal kapcsolatba kerülő iroda, a 4M (Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott Munkaképességű Munkavállalóknak) közvetítő fehérvári irodájának munkatársai, Turcsiné Molnár Mária és Laczhegyi Zita. A városban az Alba Caritas Hungarica Alapítvány által működtetett szolgáltatást hónapról hónapra sokan keresik fel. Még mindig sok az általános előítélet velük szemben, pedig legtöbbjük semmiben sem különbözik az utcán járó-kelőktől. Van például, akit csak a kisebb teherbíróképessége emlékeztet egy korábbi gerincműtétjére, de már így is nehezebb elhelyezkednie. Azt ugyanis kevés munkáltató tolerálja, ha a kíméletesebb napi rutinra szoruló munkatárs például magasítható asztalt, vagy a gyakorlattól eltérő mértékű szünetek beiktatását kéri.

- A megváltozott munkaképességűek ugyanúgy foglalkoztathatóak, akár folyamatos vagy több műszakos munkarendben is, ha vállalni tudják - mondja Turcsiné Mária. - Mindig a vállalati szemlélet kérdése, hogy a munkáltató megadja-e az esélyt egy fogyatékkal élő embernek. Ha nem, akkor ő továbbra is a költségvetésből kap segélyt, passzív marad. A januárban beköszönő változást ugyan fel lehet fogni negatív kötelezettségnek is, mégis a pozitív oldalát hangsúlyoznánk: hogyha már van egy ilyen kötelezettség, hogyan lehet belőle minél többet jól kihozni? A cégeknek érdemes körbenézniük a saját házuk táján , s átgondolni, milyen munkakörökben tudnának foglalkoztatni egy vagy több megváltozott munkaképességű dolgozót. Ehhez elképzelhetően munkakörelemzés, a fő folyamatok, műveletek átvizsgálása szükségeltetik. Mondanék egy példát: egy műveleti sorban biztosan található olyan elem, munkakör, amely a többitől elkülöníthető, a dolgozó számára kisebb fizikai terheléssel jár, nem kötött szigorúan a sor tempójához, vagy lehetőség van időnként ülve, esetleg felállva végezni a munkát. Ennek átgondolására január 1-jéig még bőven van idő, s igen jó lenne, ha az érintett cégek nem is az utolsó pillanatra hagynák a megvalósítást.

A 4M ügyfeleinek jelentős része - főképp a hölgyek - könnyű fizikai, esetleg kézügyességet igénylő munkát keresnek. Árufeltöltést, csomagolást, vevőszolgálati teendők ellátását, vagy minőségellenőrzést, takarítást, adatrögzítést, weblapkészítést.

Bár utolsóként említjük, de erre is érdemes odafigyelni a változások között: szeptember 1-jétől a megváltozott munkaképességű dolgozók után járó úgynevezett akkreditált bértámogatást a kormány határozatlan időre befagyasztotta.

Legkevesebben az értelmi fogyatékosok

Azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknél egyáltalán foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű dolgozót, közülük a legnagyobb arányban a mozgásszervi fogyatékossággal élőket alkalmazzák. A második leggyakrabban alkalmazott csoport a hallássérülteké. A látássérültek a foglalkoztatott fogyatékkal élők harmadik legnépesebb csoportjának bizonyul, de még a halmozottan sérülteknek is több az esélyük a munkaerőpiacon, mint az értelmi fogyatékkal élőknek.