Megtoroljuk a fogyasztói sérelmeket, a bukszával szavazunk

Az ezer ember személyes megkérdezésével készült, a fogyasztói attitűdökről és ismeretekről szóló felmérést az Echo Innovációs Műhely a Székesfehérvári Fogyasztóvédelmi Egyesület megbízásából készítette el. A felmérés meglepő és tanulságos eredményeket hozott - mondta Németh László, az egyesület elnöke és Mahler Balázs, a projekt vezetője.

A Fejér megyeiek több mint negyede szerint az élelmiszer-biztonság, a fogyasztóvédelem hatékonysága, az utcai árusok felügyelete és a vásárlók tájékoztatása területén az elmúlt években lényeges változások történtek, s a helyzete javult, igaz, a válaszadók 26 százaléka érzi úgy, hogy az élelmiszer-biztonság helyzete inkább romlott hazánkban. A lakosok 43 százaléka szerint az elmúlt évekhez viszonyítva az üzleti szolgáltatók nagyobb mértékben igyekszenek megismerni az emberek véleményét, e véleményt a közszolgáltatók tekintetében azonban csak 22 százalék osztja. Az emberek 38 százaléka szerint az üzleti szolgáltatók nagyrészt figyelembe veszik a fogyasztók igényeit, amíg ugyanezt a közszolgáltatóknál csak a lakosok 15 százaléka érzi.

Jelentős változás az is, hogy amikor a polgárok vásárolnak - saját bevallásuk alapján - az áru kiválasztásánál elsősorban azt tartják szem előtt, hogy korábban mennyire vált be már az adott termék, s csak másodsorban azt, mennyibe kerül. A minőség csupán a harmadik szempont, ezt követik a termék energiatakarékos és környezetbarát tulajdonságai. A márka és csomagolás módja határozza meg legkevésbé, hogy milyen terméket vásárolnak - kivéve a fiatalokat, és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket, akik jobban adnak minderre.

A Fejér megyeiek több mint negyede szerint az élelmiszer-biztonság, a fogyasztóvédelem hatékonysága, az utcai árusok felügyelete és a vásárlók tájékoztatása területén az elmúlt években lényeges változások történtek, s a helyzete javult, igaz, a válaszadók 26 százaléka érzi úgy, hogy az élelmiszer-biztonság helyzete inkább romlott hazánkban. A lakosok 43 százaléka szerint az elmúlt évekhez viszonyítva az üzleti szolgáltatók nagyobb mértékben igyekszenek megismerni az emberek véleményét, e véleményt a közszolgáltatók tekintetében azonban csak 22 százalék osztja. Az emberek 38 százaléka szerint az üzleti szolgáltatók nagyrészt figyelembe veszik a fogyasztók igényeit, amíg ugyanezt a közszolgáltatóknál csak a lakosok 15 százaléka érzi.

Jelentős változás az is, hogy amikor a polgárok vásárolnak - saját bevallásuk alapján - az áru kiválasztásánál elsősorban azt tartják szem előtt, hogy korábban mennyire vált be már az adott termék, s csak másodsorban azt, mennyibe kerül. A minőség csupán a harmadik szempont, ezt követik a termék energiatakarékos és környezetbarát tulajdonságai. A márka és csomagolás módja határozza meg legkevésbé, hogy milyen terméket vásárolnak - kivéve a fiatalokat, és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket, akik jobban adnak minderre.

Jelentős változás az is, hogy amikor a polgárok vásárolnak - saját bevallásuk alapján - az áru kiválasztásánál elsősorban azt tartják szem előtt, hogy korábban mennyire vált be már az adott termék, s csak másodsorban azt, mennyibe kerül. A minőség csupán a harmadik szempont, ezt követik a termék energiatakarékos és környezetbarát tulajdonságai. A márka és csomagolás módja határozza meg legkevésbé, hogy milyen terméket vásárolnak - kivéve a fiatalokat, és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket, akik jobban adnak minderre.

Jelentős változás az is, hogy amikor a polgárok vásárolnak - saját bevallásuk alapján - az áru kiválasztásánál elsősorban azt tartják szem előtt, hogy korábban mennyire vált be már az adott termék, s csak másodsorban azt, mennyibe kerül. A minőség csupán a harmadik szempont, ezt követik a termék energiatakarékos és környezetbarát tulajdonságai. A márka és csomagolás módja határozza meg legkevésbé, hogy milyen terméket vásárolnak - kivéve a fiatalokat, és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket, akik jobban adnak minderre.

A tipikus fogyasztóvédelmi problémák közül a válaszadók legnagyobb arányban arról számoltak be, hogy a vásárlásnál nem kaptak blokkot, nyugtát. A második leggyakoribb probléma, hogy a pénztárnál más volt az ár, mint ami a polcon ki volt írva. Többségükkel az is előfordult már, hogy rosszul adtak vissza az üzletben, illetve, hogy a megvásárolt termék lejárt szavatosságú volt. A válaszadók harmadával többször is megtörtént, hogy udvariatlanul bántak vele az üzletekben, az automata elnyelte a pénzét, illetve a megvásárolt termék rossz, működésképtelen volt. Minden tizedik ember számolt be arról, hogy visszavitte a rossz, de még garanciális terméket, de azt nem cserélték ki, vagy határidőre nem szállították ki a megrendelt árut.

A lakosok a legsúlyosabb fogyasztói sérelemnek azt tartják, amikor lejárt szavatosságú árut tesznek ki a polcokra, vagy ha szándékosan rosszul adnak vissza a pénztárnál - derül ki a TÁMOP-5.5.6 pályázat keretében elvégzett felmérés adataiból. A Fejér megyeiek nagymértékben elítélik azt is, ha az eladók gorombáskodnak a vevőkkel, a vállalatok megtévesztő reklámokat alkalmaznak vagy más árat írnak ki a szórólapokra, mint amennyibe az áru ténylegesen kerül.

Egy-egy vásárlói kellemetlenség után a fogyasztói cselekedetek és reakciók rendkívül vegyes képet mutatnak - szögezte le Ruff Tamás szociológus, a kutatás egyik készítője. Az emberek 17 százaléka szó nélkül kimegy, és vissza sem megy többé az adott boltba, harmaduk szóvá teszi a dolgot, és utána nem vásárol többet ott, amíg 43 százalékuk reklamál ugyan, de ettől függetlenül legközelebb is ott vásárol, s 6 százalék pedig - bizonyára a legrászorultabbak - reklamálni sem reklamál, és következő alkalommal is ott szerzi be dolgait.

A tipikus fogyasztóvédelmi problémák közül a válaszadók legnagyobb arányban arról számoltak be, hogy a vásárlásnál nem kaptak blokkot, nyugtát. A második leggyakoribb probléma, hogy a pénztárnál más volt az ár, mint ami a polcon ki volt írva. Többségükkel az is előfordult már, hogy rosszul adtak vissza az üzletben, illetve, hogy a megvásárolt termék lejárt szavatosságú volt. A válaszadók harmadával többször is megtörtént, hogy udvariatlanul bántak vele az üzletekben, az automata elnyelte a pénzét, illetve a megvásárolt termék rossz, működésképtelen volt. Minden tizedik ember számolt be arról, hogy visszavitte a rossz, de még garanciális terméket, de azt nem cserélték ki, vagy határidőre nem szállították ki a megrendelt árut.

A lakosok a legsúlyosabb fogyasztói sérelemnek azt tartják, amikor lejárt szavatosságú árut tesznek ki a polcokra, vagy ha szándékosan rosszul adnak vissza a pénztárnál - derül ki a TÁMOP-5.5.6 pályázat keretében elvégzett felmérés adataiból. A Fejér megyeiek nagymértékben elítélik azt is, ha az eladók gorombáskodnak a vevőkkel, a vállalatok megtévesztő reklámokat alkalmaznak vagy más árat írnak ki a szórólapokra, mint amennyibe az áru ténylegesen kerül.

Egy-egy vásárlói kellemetlenség után a fogyasztói cselekedetek és reakciók rendkívül vegyes képet mutatnak - szögezte le Ruff Tamás szociológus, a kutatás egyik készítője. Az emberek 17 százaléka szó nélkül kimegy, és vissza sem megy többé az adott boltba, harmaduk szóvá teszi a dolgot, és utána nem vásárol többet ott, amíg 43 százalékuk reklamál ugyan, de ettől függetlenül legközelebb is ott vásárol, s 6 százalék pedig - bizonyára a legrászorultabbak - reklamálni sem reklamál, és következő alkalommal is ott szerzi be dolgait.

A tipikus fogyasztóvédelmi problémák közül a válaszadók legnagyobb arányban arról számoltak be, hogy a vásárlásnál nem kaptak blokkot, nyugtát. A második leggyakoribb probléma, hogy a pénztárnál más volt az ár, mint ami a polcon ki volt írva. Többségükkel az is előfordult már, hogy rosszul adtak vissza az üzletben, illetve, hogy a megvásárolt termék lejárt szavatosságú volt. A válaszadók harmadával többször is megtörtént, hogy udvariatlanul bántak vele az üzletekben, az automata elnyelte a pénzét, illetve a megvásárolt termék rossz, működésképtelen volt. Minden tizedik ember számolt be arról, hogy visszavitte a rossz, de még garanciális terméket, de azt nem cserélték ki, vagy határidőre nem szállították ki a megrendelt árut.

A lakosok a legsúlyosabb fogyasztói sérelemnek azt tartják, amikor lejárt szavatosságú árut tesznek ki a polcokra, vagy ha szándékosan rosszul adnak vissza a pénztárnál - derül ki a TÁMOP-5.5.6 pályázat keretében elvégzett felmérés adataiból. A Fejér megyeiek nagymértékben elítélik azt is, ha az eladók gorombáskodnak a vevőkkel, a vállalatok megtévesztő reklámokat alkalmaznak vagy más árat írnak ki a szórólapokra, mint amennyibe az áru ténylegesen kerül.

Egy-egy vásárlói kellemetlenség után a fogyasztói cselekedetek és reakciók rendkívül vegyes képet mutatnak - szögezte le Ruff Tamás szociológus, a kutatás egyik készítője. Az emberek 17 százaléka szó nélkül kimegy, és vissza sem megy többé az adott boltba, harmaduk szóvá teszi a dolgot, és utána nem vásárol többet ott, amíg 43 százalékuk reklamál ugyan, de ettől függetlenül legközelebb is ott vásárol, s 6 százalék pedig - bizonyára a legrászorultabbak - reklamálni sem reklamál, és következő alkalommal is ott szerzi be dolgait.

A lakosok a legsúlyosabb fogyasztói sérelemnek azt tartják, amikor lejárt szavatosságú árut tesznek ki a polcokra, vagy ha szándékosan rosszul adnak vissza a pénztárnál - derül ki a TÁMOP-5.5.6 pályázat keretében elvégzett felmérés adataiból. A Fejér megyeiek nagymértékben elítélik azt is, ha az eladók gorombáskodnak a vevőkkel, a vállalatok megtévesztő reklámokat alkalmaznak vagy más árat írnak ki a szórólapokra, mint amennyibe az áru ténylegesen kerül.

Egy-egy vásárlói kellemetlenség után a fogyasztói cselekedetek és reakciók rendkívül vegyes képet mutatnak - szögezte le Ruff Tamás szociológus, a kutatás egyik készítője. Az emberek 17 százaléka szó nélkül kimegy, és vissza sem megy többé az adott boltba, harmaduk szóvá teszi a dolgot, és utána nem vásárol többet ott, amíg 43 százalékuk reklamál ugyan, de ettől függetlenül legközelebb is ott vásárol, s 6 százalék pedig - bizonyára a legrászorultabbak - reklamálni sem reklamál, és következő alkalommal is ott szerzi be dolgait.

A lakosok a legsúlyosabb fogyasztói sérelemnek azt tartják, amikor lejárt szavatosságú árut tesznek ki a polcokra, vagy ha szándékosan rosszul adnak vissza a pénztárnál - derül ki a TÁMOP-5.5.6 pályázat keretében elvégzett felmérés adataiból. A Fejér megyeiek nagymértékben elítélik azt is, ha az eladók gorombáskodnak a vevőkkel, a vállalatok megtévesztő reklámokat alkalmaznak vagy más árat írnak ki a szórólapokra, mint amennyibe az áru ténylegesen kerül.

Egy-egy vásárlói kellemetlenség után a fogyasztói cselekedetek és reakciók rendkívül vegyes képet mutatnak - szögezte le Ruff Tamás szociológus, a kutatás egyik készítője. Az emberek 17 százaléka szó nélkül kimegy, és vissza sem megy többé az adott boltba, harmaduk szóvá teszi a dolgot, és utána nem vásárol többet ott, amíg 43 százalékuk reklamál ugyan, de ettől függetlenül legközelebb is ott vásárol, s 6 százalék pedig - bizonyára a legrászorultabbak - reklamálni sem reklamál, és következő alkalommal is ott szerzi be dolgait.

Egy-egy vásárlói kellemetlenség után a fogyasztói cselekedetek és reakciók rendkívül vegyes képet mutatnak - szögezte le Ruff Tamás szociológus, a kutatás egyik készítője. Az emberek 17 százaléka szó nélkül kimegy, és vissza sem megy többé az adott boltba, harmaduk szóvá teszi a dolgot, és utána nem vásárol többet ott, amíg 43 százalékuk reklamál ugyan, de ettől függetlenül legközelebb is ott vásárol, s 6 százalék pedig - bizonyára a legrászorultabbak - reklamálni sem reklamál, és következő alkalommal is ott szerzi be dolgait.

Egy-egy vásárlói kellemetlenség után a fogyasztói cselekedetek és reakciók rendkívül vegyes képet mutatnak - szögezte le Ruff Tamás szociológus, a kutatás egyik készítője. Az emberek 17 százaléka szó nélkül kimegy, és vissza sem megy többé az adott boltba, harmaduk szóvá teszi a dolgot, és utána nem vásárol többet ott, amíg 43 százalékuk reklamál ugyan, de ettől függetlenül legközelebb is ott vásárol, s 6 százalék pedig - bizonyára a legrászorultabbak - reklamálni sem reklamál, és következő alkalommal is ott szerzi be dolgait.