2010.06.22. 02:29
Befektetési mesterkurzus
Budapest - Merre tart ma Magyarország? - címmel befektetési mesterkurzust indított a DFT Hungária. A diskurzus, amelyről a Pannon Lapok Társasága sorozatban számol be, a gazdaságpolitikai kilátásokról, a devizapiac tanulságairól, a válság utáni stratégiákról, jóslatokról szól. A 6. részben Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, EP-képviselő, egyetemi tanár az eurózóna jövőjéről, és a magyar feladatokról beszélt.
A volt pénzügyminiszter úgy vélte: ha a stabilitási és növekedési paktum követelményeit sikerül következetesen betartatni, az eurónak több előnye van mint hátránya, ehhez azonban módosítani kell azt. Az 1997. júniusában elfogadott egyezmény (Stabiliy and Growth Pact - SGP) fő célja az Európai Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) megteremtésének további lépéseihez szükséges költségvetési fegyelem biztosítása volt, s részletesen kifejtette, hogy miként kell a gyakorlatban alkalmazni a maastrichti szerződésben meghatározott elveket, és milyen ellenőrző és szankcionáló eljárással tartható fent a közös európai valutához, az euróhoz szükséges pénzügyi fegyelem. Újragondolásához figyelembe kellene venni az eddig lényegtelennek vélt külső egyensúly (folyó fizetési mérleg) mértékét, a belső megtakarítások és a bankrendszer szerepét, a versenyképességet, s el kellene dönteni azt is, hogy milyen és mekkora valutaövezetet akarunk.
Az euró-zónában kialakult és kialakulóban lévő krízisek egyik fő oka, hogy a monetáris unió ellenére a tagállamok teljesen önálló, a közgazdasági racionalitás helyett többnyire helyi politikai alkuknak és választási ciklusoknak alárendelt költségvetései politikát folytatnak. Ezek összehangolása ugyan csorbítja a nemzetállamok szuverenitását, de Európa versenyképessége érdekében elkerülhetetlen. Az Európai Unió költségvetése alig 123 milliárd euró, ami az uniós GDP (bruttó hazai termék - gross domestic product) alig egy százaléka. Mivel ekkora összeggel nem lehet a nemzeti költségvetéseket befolyásolni, az EU költségvetését is növelni kéne. Egy, az amerikaihoz hasonló szövetségi típusú költségvetés lehetővé tenné több, korábban állami szintű gazdasági és szociális feladat átvételét. A központi költségvetés csinálhatná a gazdaságpolitikát, ami azért is sokkal hatékonyabb lehetne, mint a nemzetállami akciók, mert helyi konjunktúra nincs(!), csőd esetén pedig megvédhetné a tagországokat.
Magyarországnak, ha lesz bizalom, nem okozhat különösebb gondot az euró-zónához való csatlakozás. A 3,8 százalékos államháztartási hiánycél tartása szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy e bizalom meglegyen és a növekedés megindulhasson - vélte a volt pénzügyminiszter. Bokros Lajos szerint ehhez jelentősen csökkenteni kell az államháztartás méretét és hiányát, s át kell alakítani szerkezetét. Első lépésként azt kell meghatározni, milyen feladatokat kell ellátnia az államnak, majd ehhez kell szabni a költségvetést, s nem fordítva - hívta fel a figyelmet a szakember, aki szerint jelentősen rontja hazánk versenyképességét az, hogy a példátlan felhatalmazással rendelkező új kormány első gazdaságpolitikai lépései közt szó sincs reformokról.
Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: www.mesterkurzusok.hu.
A volt pénzügyminiszter úgy vélte: ha a stabilitási és növekedési paktum követelményeit sikerül következetesen betartatni, az eurónak több előnye van mint hátránya, ehhez azonban módosítani kell azt. Az 1997. júniusában elfogadott egyezmény (Stabiliy and Growth Pact - SGP) fő célja az Európai Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) megteremtésének további lépéseihez szükséges költségvetési fegyelem biztosítása volt, s részletesen kifejtette, hogy miként kell a gyakorlatban alkalmazni a maastrichti szerződésben meghatározott elveket, és milyen ellenőrző és szankcionáló eljárással tartható fent a közös európai valutához, az euróhoz szükséges pénzügyi fegyelem. Újragondolásához figyelembe kellene venni az eddig lényegtelennek vélt külső egyensúly (folyó fizetési mérleg) mértékét, a belső megtakarítások és a bankrendszer szerepét, a versenyképességet, s el kellene dönteni azt is, hogy milyen és mekkora valutaövezetet akarunk.
Az euró-zónában kialakult és kialakulóban lévő krízisek egyik fő oka, hogy a monetáris unió ellenére a tagállamok teljesen önálló, a közgazdasági racionalitás helyett többnyire helyi politikai alkuknak és választási ciklusoknak alárendelt költségvetései politikát folytatnak. Ezek összehangolása ugyan csorbítja a nemzetállamok szuverenitását, de Európa versenyképessége érdekében elkerülhetetlen. Az Európai Unió költségvetése alig 123 milliárd euró, ami az uniós GDP (bruttó hazai termék - gross domestic product) alig egy százaléka. Mivel ekkora összeggel nem lehet a nemzeti költségvetéseket befolyásolni, az EU költségvetését is növelni kéne. Egy, az amerikaihoz hasonló szövetségi típusú költségvetés lehetővé tenné több, korábban állami szintű gazdasági és szociális feladat átvételét. A központi költségvetés csinálhatná a gazdaságpolitikát, ami azért is sokkal hatékonyabb lehetne, mint a nemzetállami akciók, mert helyi konjunktúra nincs(!), csőd esetén pedig megvédhetné a tagországokat.
Magyarországnak, ha lesz bizalom, nem okozhat különösebb gondot az euró-zónához való csatlakozás. A 3,8 százalékos államháztartási hiánycél tartása szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy e bizalom meglegyen és a növekedés megindulhasson - vélte a volt pénzügyminiszter. Bokros Lajos szerint ehhez jelentősen csökkenteni kell az államháztartás méretét és hiányát, s át kell alakítani szerkezetét. Első lépésként azt kell meghatározni, milyen feladatokat kell ellátnia az államnak, majd ehhez kell szabni a költségvetést, s nem fordítva - hívta fel a figyelmet a szakember, aki szerint jelentősen rontja hazánk versenyképességét az, hogy a példátlan felhatalmazással rendelkező új kormány első gazdaságpolitikai lépései közt szó sincs reformokról.
Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: www.mesterkurzusok.hu.
Az euró-zónában kialakult és kialakulóban lévő krízisek egyik fő oka, hogy a monetáris unió ellenére a tagállamok teljesen önálló, a közgazdasági racionalitás helyett többnyire helyi politikai alkuknak és választási ciklusoknak alárendelt költségvetései politikát folytatnak. Ezek összehangolása ugyan csorbítja a nemzetállamok szuverenitását, de Európa versenyképessége érdekében elkerülhetetlen. Az Európai Unió költségvetése alig 123 milliárd euró, ami az uniós GDP (bruttó hazai termék - gross domestic product) alig egy százaléka. Mivel ekkora összeggel nem lehet a nemzeti költségvetéseket befolyásolni, az EU költségvetését is növelni kéne. Egy, az amerikaihoz hasonló szövetségi típusú költségvetés lehetővé tenné több, korábban állami szintű gazdasági és szociális feladat átvételét. A központi költségvetés csinálhatná a gazdaságpolitikát, ami azért is sokkal hatékonyabb lehetne, mint a nemzetállami akciók, mert helyi konjunktúra nincs(!), csőd esetén pedig megvédhetné a tagországokat.
Magyarországnak, ha lesz bizalom, nem okozhat különösebb gondot az euró-zónához való csatlakozás. A 3,8 százalékos államháztartási hiánycél tartása szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy e bizalom meglegyen és a növekedés megindulhasson - vélte a volt pénzügyminiszter. Bokros Lajos szerint ehhez jelentősen csökkenteni kell az államháztartás méretét és hiányát, s át kell alakítani szerkezetét. Első lépésként azt kell meghatározni, milyen feladatokat kell ellátnia az államnak, majd ehhez kell szabni a költségvetést, s nem fordítva - hívta fel a figyelmet a szakember, aki szerint jelentősen rontja hazánk versenyképességét az, hogy a példátlan felhatalmazással rendelkező új kormány első gazdaságpolitikai lépései közt szó sincs reformokról.
Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: www.mesterkurzusok.hu.
Az euró-zónában kialakult és kialakulóban lévő krízisek egyik fő oka, hogy a monetáris unió ellenére a tagállamok teljesen önálló, a közgazdasági racionalitás helyett többnyire helyi politikai alkuknak és választási ciklusoknak alárendelt költségvetései politikát folytatnak. Ezek összehangolása ugyan csorbítja a nemzetállamok szuverenitását, de Európa versenyképessége érdekében elkerülhetetlen. Az Európai Unió költségvetése alig 123 milliárd euró, ami az uniós GDP (bruttó hazai termék - gross domestic product) alig egy százaléka. Mivel ekkora összeggel nem lehet a nemzeti költségvetéseket befolyásolni, az EU költségvetését is növelni kéne. Egy, az amerikaihoz hasonló szövetségi típusú költségvetés lehetővé tenné több, korábban állami szintű gazdasági és szociális feladat átvételét. A központi költségvetés csinálhatná a gazdaságpolitikát, ami azért is sokkal hatékonyabb lehetne, mint a nemzetállami akciók, mert helyi konjunktúra nincs(!), csőd esetén pedig megvédhetné a tagországokat.
Magyarországnak, ha lesz bizalom, nem okozhat különösebb gondot az euró-zónához való csatlakozás. A 3,8 százalékos államháztartási hiánycél tartása szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy e bizalom meglegyen és a növekedés megindulhasson - vélte a volt pénzügyminiszter. Bokros Lajos szerint ehhez jelentősen csökkenteni kell az államháztartás méretét és hiányát, s át kell alakítani szerkezetét. Első lépésként azt kell meghatározni, milyen feladatokat kell ellátnia az államnak, majd ehhez kell szabni a költségvetést, s nem fordítva - hívta fel a figyelmet a szakember, aki szerint jelentősen rontja hazánk versenyképességét az, hogy a példátlan felhatalmazással rendelkező új kormány első gazdaságpolitikai lépései közt szó sincs reformokról.
Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: www.mesterkurzusok.hu.
Magyarországnak, ha lesz bizalom, nem okozhat különösebb gondot az euró-zónához való csatlakozás. A 3,8 százalékos államháztartási hiánycél tartása szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy e bizalom meglegyen és a növekedés megindulhasson - vélte a volt pénzügyminiszter. Bokros Lajos szerint ehhez jelentősen csökkenteni kell az államháztartás méretét és hiányát, s át kell alakítani szerkezetét. Első lépésként azt kell meghatározni, milyen feladatokat kell ellátnia az államnak, majd ehhez kell szabni a költségvetést, s nem fordítva - hívta fel a figyelmet a szakember, aki szerint jelentősen rontja hazánk versenyképességét az, hogy a példátlan felhatalmazással rendelkező új kormány első gazdaságpolitikai lépései közt szó sincs reformokról.
Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: www.mesterkurzusok.hu.
Magyarországnak, ha lesz bizalom, nem okozhat különösebb gondot az euró-zónához való csatlakozás. A 3,8 százalékos államháztartási hiánycél tartása szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy e bizalom meglegyen és a növekedés megindulhasson - vélte a volt pénzügyminiszter. Bokros Lajos szerint ehhez jelentősen csökkenteni kell az államháztartás méretét és hiányát, s át kell alakítani szerkezetét. Első lépésként azt kell meghatározni, milyen feladatokat kell ellátnia az államnak, majd ehhez kell szabni a költségvetést, s nem fordítva - hívta fel a figyelmet a szakember, aki szerint jelentősen rontja hazánk versenyképességét az, hogy a példátlan felhatalmazással rendelkező új kormány első gazdaságpolitikai lépései közt szó sincs reformokról.
Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: www.mesterkurzusok.hu.
Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: www.mesterkurzusok.hu.
