Ki a leggazdagabb?

Mert a történetek nagyon sokszínűek, nincs egy biztos vezérfonal, amit követve simán bejuthatnánk a nagymenők klubjába. Ingatlanfejlesztés, informatika, kereskedelem, pénzügyi szolgáltatások? Műkincs, turizmus, bor, média? Vagy netán póker? Bármiből tudtak jeles honfitársaink az elmúlt húsz évben milliárdos birodalmakat létrehozni. A Napi gazdaság kiadásában immár kilencedszer megjelent kötetből néhány sikertörténetet is megismerhetünk. A milliárdosok egy része átlagos vagy annál mostohább körülmények között élő család gyermekeként hangyaszorgalommal tett szert tudásra, képességre, és hozta helyzetbe magát. Mások elismerik, szerencse is kellett hozzá, meg a felismerés, hogy miből lehet pénzt csinálni. Voltak, akik jókor voltak jó helyen és bátran privatizálták azt, ami korábban közös volt. Ma már olyanok is akadnak a Top 100 tagjai között, akik örökölték a vagyont. Ne Zwack Péterre tessék gondolni, aki lerobbanva vette vissza és építette újjá az Unicum-legendát, hanem arra a második, harmadik nemzedékre - Kürték, Béresék vagy Csányi Attila -, akik már apáik, nagyapáik helyébe lépve irányítják a milliárdos vállalkozásokat. Akik már belenőttek a gazdagságba, és úgy iskolázták őket, hogy a klasszikus kapitalizmus szabályai szerint átvegyék a szülők szerepét. Meglepően sok vidéki vállalkozó van a milliárdosok között. Ők az országos médiából és a bulvárlapokból kevésbé ismertek, ám nyilván helyi potentátként jelentős befolyásuk van az adott régió gazdaságára. Csak az első millió eredetét ne firtassuk - szokták mondani a meggazdagodás titkait kutatók. A magyar gazdagok azonban erről is vallanak a kötetben - igaz, csak lightosan -, kiderül, kár simlisséget feltételezni, a többnyire tanulságos történetek arról szólnak, hogy leleményes, ügyes, talpraesett fiatalok tudtak mit kezdeni az ölükbe hullott pénzzel. De olvashatunk azokról is, akik a rendszerváltás szerencselovagjaiként a börtönben végezték. Sőt, az egyik milliárdos (Kolosi Tamás) interjút is ad arról a kötetről, amit a magyar meggazdagodás történetéről írt az idén, Szelényi Iván szociológussal közösen. A 100-as lista élén az idén is Demján Sándor, a Trigránit elnöke áll, 150 milliárd forintra becsült vagyonát elsősorban az ingatlanfejlesztések gyarapították az elmúlt egy évben is. Csányi Sándor OTP-vezér a második 120 milliárd forintos vagyonnal, amelyet tavaly az OTP-részvények mélyrepülése ugyancsak leértékelt, de jelentős részvénypakett eladása után is sikerült visszatornászni az élbolyba a hatalmas agrár- és élelmiszer-ipari portfóliót. A harmadik az egykori Gemini együttes gitárosa, a fotexes Várszegi Gábor 100 milliárddal, de mivel Luxemburgban települt le, valószínűleg kikerül a magyar toplistából. A milliárdosok többsége sikerrel birkózott meg a válsággal, amíg tavaly összességében 379 milliárddal csökkent a 100 leggazdagabb magyar vagyona, az idén már csaknem mindegyiküké gyarapodott. Leisztinger Tamás, Széles Gábor, Veres Tibor a 70-80 milliárd közötti vagyonsávban néhány milliárdos növekedést könyvelhettek el. Berobbant, s mindjárt az első tízbe került be Anka Márton számítástechnikai zseni, aki 37 éves korára a bostoni és szegedi székhelyű Log Meln nemzetközi szoftverfejlesztési központ alapítója és többségi tulajdonosa (50 milliárd forint). A 2010-es listára egyébként 4,3 milliárd forintot érő vagyonnal lehetett bekerülni. Megtudhatjuk, a hazai vagyonok a dollárban kifejezett milliárdokhoz képest jelentéktelenek, a világon 2010-ben a Forbes listája szerint leggazdagabb ember Carlos Slim Helú, aki egy év alatt 18,5 milliárddal 53,5 milliárd dollárra növelte távközlési és építőipari vállalkozásai révén a magánvagyonát. Bill Gates a második helyre szorult.