ÁSZ-vélemény a költségvetésről

Az Állami Számvevőszék évek óta kifogásolja, hogy a fő adóbevételi előirányzatok esetében hiányoznak a részletes háttérszámítások, nem számszerűsítik az egyes adónemek tervezett bevételeit meghatározó tényezőket, azok hatásait, valamint nem ismertetik a prognosztizálás feltételrendszerét. Különösen jelentős probléma ez azoknál a lényeges jogszabályi változásokkal érintett adónemeknél (társasági adó, személyi jövedelemadó), ahol az ellenőrzés lezárásáig a módosítást az Országgyűlés nem hagyta jóvá.

 A várható jogszabály-módosítások jelentős bevételkiesést okozhatnak, ezért a 2011. évi adóbevételek 14,6 százalékát közepes és 6,2 százalékát magas kockázatúnak ítélték. Különösen magas kockázatú a társaságiadó-előirányzat, de magas kockázatú a hitelintézeti járadék előirányzata is, tekintettel a lakásvásárlási és építési támogatások csökkentésére. A jövedékiadó-előirányzat teljesíthetőségét közepes kockázatúnak minősítették, mivel az üzemanyagok forgalmát befolyásolja az olajárak és az árfolyamok alakulása. Kockázati tényező lehet az is, ha a GDP növekedése nem éri el a tervezett három százalékot. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek 85,9 százalékát teljesíthetőnek, 14,1 százalékát viszont, amely az értékesítési bevételekre vonatkozik, magas kockázatúnak látják. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások teljesíthetősége, illetve megalapozottsága számítások hiányában nem megítélhető - hangsúlyozták a számvevők.

Az európai uniós támogatások 2011. évi tervezése során az előző évekhez képest pozitív változás történt: a 2007-2013-as programozási periódus projektjeinél már a döntések, szerződések és kötelezettségvállalások figyelembevételével tervezték meg a kiadásokat. Hiányolták, hogy a fejlesztési források felhasználásának túllépése esetére nem készült szabály. A Nyugdíjbiztosítási Alap 2011. évi tervezett kiadási és bevételi főösszegének teljesülése a magánnyugdíjpénztári tagok állami rendszerbe történő visszalépésétől is függ. Jelentősen kisebb lehet a bevétel, ha nem a tervezett ütem szerint történik meg. Az Egészségbiztosítási Alap 2009 óta tartósan és jelentős mértékben egyensúlytalan. Rövid távon nem készül a kormány az egészségügyi járulékmértékek emelésére, így 2011-ben is a központi költségvetés biztosítja a kifizetések fedezetét. A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörökben nincs alapvető változás, a forrásszabályozás rendszerében is csak apróbb elmozdulásokat, az áttekinthetőséget kissé javító egyszerűsítéseket terveznek - szögezte le az ÁSZ. Az ellenőrzés tapasztalatai alapján azt javasolta a kormánynak, hogy tekintse át a fokozatosan növekvő önkormányzati feladatokat és azok finanszírozását, javítsa a köztük lévő összhangot.