20. Pannon Jogász Napok: fókuszban a médiaügyek

Kétévente más-más országban és helyszínen rendezik meg a Pannon Jogász Napokat, a magyar, az osztrák és a szlovén jogászság nagy látogatottságnak örvendő szimpóziumát. Az idén - 1999 után - ismét Vas megye, a Magyar Jogász Egylet vasi szervezete lehetett a házigazdája a nagy múltú rendezvénynek. A háromnapos tanácskozás létrejöttében társrendezőként a Zala megyei szervezet is közreműködött.

A szimpózium alapgondolata, működésének rendszeressége és hatékonysága abból a felismerésből fakad, hogy a határokon átnyúló nemzetközi kapcsolatrendszerben az Európai Unión belül is jelentős szerepet tölt be a jogalkotás és a jogalkalmazás tapasztalatainak folyamatos cseréje. Ez motiválja a Pannon Jogász Napok rendezőit és résztvevőit, akik ily módon is segítik a Magyar, az Osztrák és a Szlovén Köztársaság jogélettel összefüggő kapcsolatainak erősítését és bővítését.

Minden eddigi tanácskozáson részt vett mindhárom nemzet igazságügyi minisztere; Ausztriából ezúttal Beatrix Karl, Szlovéniából Ales Zalar, magyar részről pedig Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára, akik - kihasználva a személyes találkozás adta lehetőségeket - nem csupán a szimpózium protokolláris eseményein szerepeltek, hanem zárt körben, hatszemközti tanácskozáson beszélték meg a jogélettel összefüggő kérdéseket. A témák között szerepelt az országok közötti igazságügyi együttműködés áttekintése, a bírósági igazgatás egyes országokban folytatott eltérő gyakorlata, valamint a családjog aktuális kérdései.

A szimpózium központi témájának címe a Médiahatalom és jogállami korlátai volt. Ez a téma nem szerepelt napirenden az elmúlt húsz évben a Pannon Jogász Napokon. Éppen ezért kapott most különös hangsúlyt, hiszen amikor a szervezők döntöttek erről, még szó sem volt az új médiatörvényről, azt meg pláne nem látták előre, hogy mekkora belföldi és külföldi visszhangja lesz az elfogadott törvénynek. A szimpóziumon Répássy Róbert úgy fogalmazott: a legfontosabb alapjog, amely adott esetben még a véleménynyilvánítás szabadságának és a sajtószabadságnak is korlátokat szabhat egy jogállamban, az az emberi méltóság sérthetetlensége. A jövő januárban hatályba lépő új alkotmánynak is ez a legfontosabb mondata. Az emberi méltóság fölötte áll minden más alapjognak, az emberi méltóság joga központi alapjog, amelyből kiindulva tudjuk helyesen meghatározni a médiahatalom korlátait , jelentette ki az államtitkár. Ezzel szemben Baka András, a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke azt hangsúlyozta, hogy a tájékoztatás, az információ szabadsága szintén alapjog, amely azonban gyakran összeütközésbe kerülhet a személyiség védelméhez fűződő jogokkal. Baka András - aki, mint mondta, több mint másfél évtizeden át olyan bíróságnak volt a tagja, amelyik hivatalból oltalmazta a tájékoztatás szabadságát, s egész működését áthatotta a nyitottság - sajnálatosnak nevezte, hogy a bíróságok és a sajtó viszonya nem kiegyensúlyozott. Szólt arról, hogy Magyarországon nincs törvény az igazságszolgáltatási tájékoztatásról, pedig az ítéleteket minél szélesebb körben, a nyomtatott s az elektronikus sajtóban is közzé kellene tenni, a bírósági iratok kutatását is lehetővé kell tenni, s tájékoztatni kell a bírósági szervezetek munkájáról is. Az LB elnöke szerint ugyanakkor korlátozni szükséges a média működését a tárgyalótermekben; a tárgyalótermi nyilvánosság tér el leginkább az európai gyakorlattól, s a szabályozása bőven hagy kívánnivalót maga után.

Szó esett a szimpóziumon a médiaszabályozás struktúrájáról; Lapsánszky András, a Nemzeti Média és Hírközlő Hatóság jogi igazgatója a médiaszabályozás legfontosabb újdonságaként említette, hogy megteremti a jogérvényesítés egységes alapját. A médiaügyekre vonatkozóan is a közigazgatási szabályozási rendszer érvényes. Ha valakinek olyan panasza van, ami nincs szabályozva a médiatörvényben, a médiabiztoshoz fordulhat. Sárközy Tamás egyetemi tanszékvezető előadásából pedig az derült ki, hogy bár a kodifikációs bizottság - amelynek ő is a tagja - szeptemberre várhatóan befejezi a munkáját, mégsem valószínű, hogy 2013-ban lesz új Polgári Törvénykönyv. Egyébként is: miután több jelentős törvény született az utóbbi időben, semmi olyat nem szabályoz a Ptk., ami másutt szabályozva van. Jelesül a sajtó-helyreigazítást sem.

Egy 2009-es törvénymódosítás megszüntette a sajtó objektív felelősségét olyankor, amikor egy adott sajtóorgánum nyilvános eseményről tudósítást közöl, s abban valaki megszólalót idéz. Ez helyes döntés volt, jelentette ki a professzor, viszont most kimaradt a Ptk.-ból, a médiatörvénybe kellene integrálni. De nem rendezte a médiatörvény azt sem, hogy per esetén ki a tartalomszolgáltató. Mint ahogy az sem világos, hogy eleget tett-e valaki a kötelezettségének, ha leközöl egy helyreigazítást. Ebben is, mint sok másban, a bírói gyakorlat dönt.

Egy 2009-es törvénymódosítás megszüntette a sajtó objektív felelősségét olyankor, amikor egy adott sajtóorgánum nyilvános eseményről tudósítást közöl, s abban valaki megszólalót idéz. Ez helyes döntés volt, jelentette ki a professzor, viszont most kimaradt a Ptk.-ból, a médiatörvénybe kellene integrálni. De nem rendezte a médiatörvény azt sem, hogy per esetén ki a tartalomszolgáltató. Mint ahogy az sem világos, hogy eleget tett-e valaki a kötelezettségének, ha leközöl egy helyreigazítást. Ebben is, mint sok másban, a bírói gyakorlat dönt.

Egy 2009-es törvénymódosítás megszüntette a sajtó objektív felelősségét olyankor, amikor egy adott sajtóorgánum nyilvános eseményről tudósítást közöl, s abban valaki megszólalót idéz. Ez helyes döntés volt, jelentette ki a professzor, viszont most kimaradt a Ptk.-ból, a médiatörvénybe kellene integrálni. De nem rendezte a médiatörvény azt sem, hogy per esetén ki a tartalomszolgáltató. Mint ahogy az sem világos, hogy eleget tett-e valaki a kötelezettségének, ha leközöl egy helyreigazítást. Ebben is, mint sok másban, a bírói gyakorlat dönt.

Cikkek a médiatörvényről ide kattintva!