Többen kapnak pénzt

A szervezet pénteki közleménye ismerteti: a pénztárszövetség előzetes becslése korábban azzal számolt, hogy a 3,1 millió tag 25 százaléka, mintegy 750 ezer ember nem számíthat reálhozamra.

Selmeczi: beigazolódott, hogy helyes volt a nyugdíjvédelmi program elindítása

Selmeczi Gabriella szerint beigazolódott, hogy szükséges és helyes döntést hozott a kormány, amikor elindította a nyugdíjvédelmi programot. Ezt a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott azzal támasztotta alá pénteki budapesti sajtótájékoztatóján, hogy több mint félmillió ember egy forintot sem kap reálhozamként.

Selmeczi Gabriella bejelentette, hogy a visszalépő tagok átlagosan 76.030 forint kifizetést kapnak, amiben van a tagdíj-kiegészítés is. A 3.020.778 tb rendszerbe visszalépő tagból 2.450.960 ember kap reálhozamot, 569.818 volt tag azonban nemcsak kifizetésre nem számíthat, hanem sokaknak még csökkent is a befizetésük értéke. Nagyobb kár azonban nem érheti ezeket a tagokat sem, a kormány ugyanis vállalta, hogy az ő befizetéseiket kipótolja - fejtette ki a megbízott.
   
"Tehát mondhatjuk azt, hogy 569.818 fő reálhozamát eltőzsdézték" - jelentette ki Selmeczi Gabriella.
   
A nyugdíjvédelmi megbízott szerint túlzóak voltak azok az előrejelzések, hogy a magánnyugdíjpénztárak több százezer forint értékben fognak kifizetni reálhozamot. "Ha őszinték akarunk lenni, akkor a magánnyugdíjpénztárak messze nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, nem úgy kezelték a rájuk bízott vagyont, ahogy azt a magán-nyugdíjpénztári tagok elvárták" - mondta.
   
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) elkezdte a magánnyugdíjpénztárak működésének átvilágítását, helyszíni vizsgálatokra is sor kerül szeptemberben. A KEHI egyik kiemelt feladata az, hogy a magánnyugdíjpénztárak gazdálkodását, illetve azokat a szerződéseket megvizsgálja, amelyeket vagyonkezelésre kötöttek - jelentette be.
   
Azokra a kérdésekre, amelyek azt firtatták, hogy azok közül, akik nem kapnak reálhozamot, hányan léptek be 2006 után - a válság kitörése előtt - a magánnyugdíjpénztárakba, azt válaszolta: a részletesebb adatok a következő hetekben érkeznek meg, az elemzéseket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) fogja elvégezni. Hozzátette: a pénztártagokat kevésbé érdekli, hogy az az év amikor beléptek, éppen milyen év volt.
   
A kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer annak idején állítólag azért hozták létrehoz, hogy ha valaki nyugdíjas lesz, akkor idős korában egy markáns kiegészítést kapjon ebből a rendszerből, idézte fel a megbízott. Most mindenki, aki majd megkapja a reálhozamát, elgondolkodhat azon, hogy a befizetett összeg és a reálhozam mennyit ér, nyújtott volna-e időskorára megfelelő biztonságot. Azon is el lehet gondolkodni civil állampolgárként, hogy 10 év alatt egy szimpla bankbetét lehet, hogy sokkal többet tudott volna hozni - mondta.
   
Arra az újságírói felvetésre, hogy négyszer annyian kapnak reálhozamot, mint ahányan nem, azt válaszolta: azt, akinek a befizetése eltűnik, és most nem részesül reálhozamban, nem vigasztalja, hogy a szomszédja kapott reálhozamot. A kérdést így feltenni nem helyes - jelentette ki.