Az MNB kész devizát biztosítani a bankoknak a végtörlesztéshez

Indoklásként Simor András hozzátette, hogy a devizaalapú jelzáloghitelek  végtörlesztését szabályozó és az Országgyűlésben hétfőn megszavazott törvény jelentős pénzügyi stabilitási kockázatot jelent, de az MNB-nek van eszköze arra, hogy ezt tompítsa, és ezt használni is fogja.
     
Az MNB számítása szerint a lakossági jelzálog devizaadósok csupán 20 százaléka élhet majd a rögzített árfolyamú végtörlesztés lehetőségével. Még ez is jelentős veszteséget okoz a hitelintézeteknek, rontja Magyarország növekedési kilátásait, csökkenti a költségvetési adóbevételeket.
   
A törvény lényegében egyenértékű egy jelentős adósságelengedéssel. A jelenlegi árfolyamok alapján az adósságelengedés mértéke a svájci franknál közel 25 százalék, a japán jennél 30 százalék, az eurónál 15 százalék - magyarázta az elnök.
   
Simor András emlékeztetett arra, hogy az MNB még a parlamenti döntés előtt 10 pontos javaslatot adott át a nemzetgazdasági miniszternek és a Pénzügyi Stabilitási Tanácsnak, amely nem veszélyeztette a pénzügyi rendszer stabilitását és működőképességét. Az MNB képviselőjét nem hívták meg az otthonvédelmi akciótervet  előkészítő kormányülésre - tette hozzá.
   
A jegybank számítása szerint körülbelül 1.000-1.100 milliárd forint törlesztésére kerül sor - közölte Simor András.
   
Az MTI által megkérdezett elemzők elsősorban a forint gyengítésére induló spekuláció elleni verbális intervenciónak nevezték  Simor András bejelentését.
   
A bejelentés mérsékelheti a forint árfolyamának volatilitását. Azzal, hogy a ténylegesen jelentkező devizakeresletet "házon belül" biztosítja, nem kell azt ténylegesen a piacról beszerezniük a bankoknak - mondta Fazekas Péter, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője. Ezzel elkerülhető, hogy a forint "nyomás alá kerüljön", és megelőzi az árfolyam gyengülésére induló spekulációkat is, illetve limitet szab a gyengülésnek - tette hozzá.
   
A forint a bejelentést követően erősödött, az euró a 289,70-es szintről 288 forintra, majd estére 287,10-re. A svájci frank 238,50-ről délután már 236 forintra gyengült, amit este is tartott, a jen 2,7650-ről 2,7543 forintra gyengült.
    
A  kamatdöntő ülésen a monetáris tanács - hetedik hónapja - nem változtatott a jegybanki alapkamat 6 százalékos szintjén. Az elemzők többsége is a kamat tartására számított, egyes szakértők azonban a forint gyengülése miatt az emelést sem tartották kizártnak.
   
Két javaslat szerepelt a monetáris tanács keddi ülésén, a kamat tartására és 25 bázispontos emelésre  - közölte Simor András a sajtótájékoztatón.
   
A tanács üléséről kiadott közlemény utalt arra, hogy az elmúlt hónapban Magyarország kockázati felára emelkedett, a forint árfolyama gyengült.     Magyarország kockázati megítélésének romlását elsősorban a romló globális növekedési kilátások és az eurózóna elhúzódó adósságválsága okozta, de  számottevő bizonytalansági tényezőt jelent a lakossági devizahitelek piaci ár alatti törlesztésének lehetősége. Fennáll a kockázata, hogy a program jelentős mértékben visszaveti a hazai bankrendszer hitelnyújtó képességét, és a vállalati szektor finanszírozási lehetőségeinek beszűkülése tovább ronthatja a magyar gazdaság növekedési kilátásait. A pénzügyi piacok elmúlt időszakban tapasztalt volatilitása a testület megítélése szerint huzamosabb ideig fennmaradhat.
   
Londoni elemzők szerint kamatemelési előkészületekre utalhat az MNB retorikája.    A 4cast nevű pénzügyi-gazdasági elemző csoport szakértői kiemelték, hogy véleményük szerint az MNB ezúttal a korábbiaknál "egyértelműen" nagyobb aggodalmat mutatott a külső tényezők mellett a hazai piaci szereplők "kockázatérzetének" erősödésével kapcsolatban is. Emellett a hosszas kamattartás lehetőségére tett eddigi utalásokat most a "kivárási" alapállás váltotta fel.
   
Ülésén a tanács véleményezte a csütörtökön megjelenő új inflációs jelentést, amelynek fő számai döntő hatással voltak a  kamatdöntésre.
   
Az MNB az idei GDP-előrejelzését 2,6 százalékról 1,6 százalékra, a jövő évit 2,7 százalékról 1,5 százalékra rontotta, az idei inflációs prognózis maradt 3,9 százalék, a 2012. évit 3,6 százalékról 3,9 százalékra emelte.
   
A monetáris tanács megítélése szerint a következő két évben is csak visszafogott ütemben folytatódhat a gazdaság növekedése. A gyenge keresleti környezetben az inflációs kockázatok középtávon számottevően mérséklődtek. A költségsokkok kifutásával és az indirektadó-emelések hatásának lecsengésével az infláció 2013 elején érheti el a 3 százalékot.    
   
A júniusban kiadott előző inflációs jelentés még arról szólt, hogy "a gazdaságot érő költségsokkok ellenére az infláció 2012 végére monetáris szigorítás nélkül is 3 százalékra süllyedhet.
    
Az előrejelzés kényes időpontban kerül nyilvánosságra, mivel az új makropálya még nem tartalmazza a 2012. évi költségvetési tervezetből nyerhető információkat - közölte Simor András. Hozzáfűzte azt is, hogy  a Matolcsy György által bejelentett intézkedések "a 2012. évi inflációt jelentősen megemelik, a gazdasági növekedést pedig számottevően csökkentik".
   
Az előrejelzés nem tartalmazza azokat a hatásokat sem, amelyeket a parlament által megszavazott, a devizaadósok végtörlesztési lehetőségét rögzített forintárfolyamon tartalmazó törvény okoz - tette hozzá.