Adósságválság: döntések az euróövezeti csúcson

A döntések azon részét, amelyek közvetlenebbül érintik az euróövezeten kívüli európai uniós tagországokat is, nem 17-es körben, hanem az azt megelőzően tartott 27-es körű, teljes EU-csúcstalálkozón hozták meg.
Ezek kulcseleme az európai bankok feltőkésítésének szabályairól született megállapodás. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök külön felhívta a figyelmet: Magyarországnak nem kell majd fizetnie más országok bajba jutott bankjaiért. A megállapodás értelmében ugyanis ha egy bank bajba jut, akkor először a részvényeseknek és a tulajdonosoknak kell helytállniuk, ha pedig az nem megy, akkor a nemzetállami költségvetéseknek. Ha ez utóbbi sem megy, csak akkor lehet európai pénzt igényelni, de ebben az esetben is olyan alaptól kell kérni a segítséget, amelyben Magyarország nem befizető.
   
Az elfogadott és közzétett hivatalos szöveg tartalmazza a legalább 9 százalékos tőkemegfelelési mutató követelményét, továbbá azt is, hogy ezt minden banknak jövő júliusig teljesítenie kell. Az Európai Bankhatóság (EBA) számításai szerint a tőkeemelés összes igénye 106,4 milliárd euró lesz.
   
Az átfogó stratégia másik elemeként a Brüsszelben tárgyaló euróövezeti vezetők kompromisszumra jutottak a bankszektor képviselőivel a velük szemben fennálló görög adósság felének leírásáról. Közlésük szerint összesen mintegy 100 milliárd eurónyi adósság leírásáról van szó, és ennek eredményeképpen az évtized végére a görög államadósság a bruttó össztermékhez képest a jelenlegi 160-ról 120 százalék közelébe csökken.
Görögország számíthat a számára már nyáron kilátásba helyezett új hitelprogram jóváhagyására is.

Az uniós vezetők döntöttek arról is, hogy ezer milliárd euróra növelik annak az úgynevezett Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköznek (EFSF) a hatóerejét, amely az esetlegesen fizetési gondokkal szembesülő, további euróövezeti országok kisegítésére használható. A kibővített alap az újonnan kibocsátott kötvények értékére garanciát tud vállalni, másfelől az eurózónán kívüli befektetéseket is fogadhat.
   
Ez a mechanizmus a kormányfői tanácsot elnöklő Herman Van Rompuy szerint képes lesz arra, hogy tűzfalként megakadályozza az adósságválság továbbterjedését. Az átfogó csomaghoz tartozik a gazdasági fegyelem és együttműködés további szigorítása. Van Rompuy bejelentette, hogy a közeli hónapokban megvizsgálják az uniós alapszerződés módosításának lehetőségeit is.
    
Az uniós vezetők külön üdvözölték azt, hogy Olaszország további reformok beindítására vállalt kötelezettséget. Rómának azért kell mozdulnia ezen a téren, mert a bruttó össztermékhez viszonyítva 120 százalékos államadóssága egyre inkább aggasztja a nemzetközi pénzügyi piacokat.

A találkozó reggeli órákban nyilatkozó résztvevői kivétel nélkül sikerként értékelték a csúcsértekezlet eredményeit. 
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: a meghozott döntések bizonyították, hogy az EU mindent megtesz a közös pénz stabilitásának megőrzéséért. Van Rompuyjel együtt kifejezte abbéli meggyőződését, hogy az elhatározott átfogó stratégia segít visszanyerni a bizalmat az euróövezet és a közös valuta iránt.

Elégedettnek mondta magát a döntésekkel Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök is, Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő pedig országa életében új korszaknak ítélte a mostani megállapodások nyomán körvonalazódó helyzetet.

Tizenhárom euróövezeti országban kell feltőkésíteni a bankokat az európai hatóság szerint

Tizenhárom euróövezeti országban összesen 106,4 milliárd euróval kell feltőkésíteni a bankokat az Európai Bankhatóság (EBA) szerda éjjel nyilvánosságra hozott jelentése szerint.

Az euróövezeti országok (Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia) állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozójához igazított közlés szerint az EBA 70 bankos mintát alapul véve végezte számításait.

A csúcstalálkozón - még 27-es körben, tehát az euróövezeten kívüli EU-tagországok részvételével - 9 százalékban határozták meg azt a tőkemegfelelési küszöböt, amelyet a kiemelt pénzintézeteknek jövő nyárig el kell érniük. 
Az EBA szerint a görög bankoknak összesen 30 milliárd, a spanyoloknak több mint 25 milliárd euróra lesz szükségük. A francia, a portugál és a német bankágazat egyenként 10 milliárd alatti feltőkésítésre szorul. Az ír pénzintézetek ugyanakkor várhatóan plusztőke nélkül is teljesítik a célkitűzést. 
A hatóság megerősítette a csúcsértekezlet azon döntését, hogy a bankoknak elsősorban saját erőből, a magánpiacokról, osztalékok visszatartásával kellene szert tenniük a pótlólagos forrásokra. 

Közleményt adott ki szerda éjjel a washingtoni székhelyű, Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) ügyvezető igazgatója, Charles Dallara is, aki szintén a csúcstalálkozó helyszínén, Brüsszelben tartózkodik. Ebben azt jelezte: nincs még megállapodás arról, hogy az ágazat milyen nagyságú görög adósság leírását fogadja el. Hozzátette, hogy az intézet nyitott maradt a megállapodás keresésére. 
Korábban arról érkeztek jelzések, hogy az IIF bizonyos feltételekkel elfogadná az adósság 50 százalékos leírását. Egy nemzetközi jelentés szerint mindazonáltal 60 százalék lenne az ideálishoz közel álló megoldás.

OLDALTÖRÉS: Orbán: hamarosan a parlament előtt a bankrendszer újraszabályozásának tervezete

Orbán: hamarosan a parlament előtt a bankrendszer újraszabályozásának tervezete

Hamarosan az Országgyűlés elé kerül a magyar bankrendszer újraszabályozását célzó jogszabálytervezet - közölte Orbán Viktor az uniós csúcstalálkozó után adott nyilatkozatában, amelyet csütörtökön tettek közzé a miniszterelnök Facebook-oldalán.

A kormányfő szerint az elmúlt időszak történéseiből azt a tanulságot kell levonni, hogy valami tönkrement az európai bankrendszerben, az ugyanis lehetetlen, hogy a pénzintézetek háromévente az európai emberekhez forduljanak segítségért. Ezért meg kell változtatni a bankok működésének körülményeit, újra kell szabályozni az életüket: Magyarországon ez a munka már folyik, és hamarosan a Ház elé kerül a magyar bankrendszer újraszabályozását célzó törvénytervezet - mondta.    

A brüsszeli repülőtéren szerda este rögzített nyilatkozatában az EU-csúcsot összegezve Orbán Viktor kifejtette: rendezték az európai bankok megsegítésének kérdését, és a jó hír az, Magyarországot nem fenyegeti az a veszély, hogy magyar adófizetők forintjaiból más államok bankjainak kisegítésére kelljen költeni. A közösség vezetői ugyanis azt a szabályt állították fel - folytatta -, hogy ha egy pénzintézet bajba jut, akkor első helyen a tulajdonosainak, részvényeseinek kell helyt állniuk a veszteségekért. Ha ez nem elegendő, akkor a fennmaradó rész erejéig belép az adott nemzetállami költségvetés, ha pedig ez sem elég, akkor egy európai pénzügyi alapból kaphatnak segítséget, de abba az alapba az eurózónán kívüli tagállamoknak nem kell befizetniük.    

A megállapodásnak része az is, hogy ha egy bank feltőkésítésre szorul, akkor nemcsak az anyabankot, hanem a leánybankjait is el kell látni pénzügyi forrásokkal. Vagyis így a Közép-Európában működő leányintézményeknek is forrást kell adni, hiszen az lehetetlen lenne, hogy a térség országainak vállalkozói tönkremenjenek, ne jussanak hitelhez csak azért, mert az anyabankok a saját maguk mentése érdekében kivonják innen a hitelezésre rendelkezésre álló forrásokat - mondta a miniszterelnök.    

Orbán Viktor végül beszámolt arról is a döntésről is, hogy ha egy bank bajba jut, akkor annak vezetői nem juthatnak sem extra magas fizetéshez, sem prémiumhoz, sem osztalékhoz, sem semmilyen más módon nem állhat elő az a helyzet, hogy - mint mondta - miközben az adófizetők segítik ki az adott pénzintézetet a bajból, aközben annak vezetői továbbra is milliókat, milliárdokat keresnek olyan prémium formájában, ami nem illeti meg őket.    

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a szerdai 27-es körű ülés után kiadott közleményében azt írta, helyreállítja az európai bankszektor iránti bizalmat az a megállapodás, amelyet az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői tanácsa szerda este ért el a bankok feltőkésítésének szabályairól.

Orbán: megállapodtak az uniós vezetők a bankok feltőkésítésének szabályaiban

Megállapodtak az uniós vezetők az európai bankok feltőkésítésének szabályaiban - közölte szerda este Brüsszelben újságírókkal a magyar miniszterelnök.

A 27 EU-ország állam-, illetve kormányfőjének csúcstalálkozójáról távozva Orbán Viktor elmondta: Magyarországnak nem kell majd fizetnie más országok bajba jutott bankjaiért. A megállapodás értelmében ugyanis ha egy bank bajba jut, akkor először a részvényeseknek és a tulajdonosoknak kell helytállniuk, ha pedig az nem megy, akkor a nemzetállami költségvetéseknek. Ha ez utóbbi sem megy, csak akkor lehet európai pénzt igényelni, de ebben az esetben is olyan alaptól kell kérni a segítséget, amelyben Magyarország nem befizető.

A megállapodás azt is tartalmazza - folytatta a magyar kormányfő -, hogy ha az anyabankok bajba kerülnek, és feltőkésítik őket, akkor finanszírozniuk kell a más tagországokban működő leánybankjaikat is. A román fél többször is hangosan felvetette, hogy ha az anyabankok hazaviszik a forrásokat a leánybankokból, akkor a leánybank országa hitel híján marad, nem fogja tudni finanszírozni a vállalkozásokat, a gazdasági növekedést - mondta Orbán Viktor, megjegyezve, hogy ez Magyarország számára is gondot jelentett.

Orbán közlése szerint a 27-ek megállapodása szintén kitér arra, hogy azokat a bankokat, amelyek feltőkésítésre szorulnak, el kell tiltani attól, hogy "a vezetőik prémiumot kapjanak, bónuszokat és magas osztalékokat vegyenek fel". A miniszterelnök örömének adott hangot, hogy Magyarországon kívül végre más országokban is "kicsapta a biztosítékot, hogy bajba jutnak bankok, az állampolgárok adóforintjaiból kell őket kisegíteni, és közben a vezetőik továbbra is osztogatják egymásnak a milliókat meg milliárdokat jutalékban, jutalomban, megemelt fizetésben".
Kérdésre válaszolva a magyar kormányfő közölte: a szerda esti találkozón a 27-ek nem rögzítették, hogy milyen összeggel tőkésítik fel az arra rászoruló európai bankokat. Erről külön határozatot kell majd alkotni - tette hozzá.
Mint megjegyezte, a nap további fontos kérdéseit már nem a 27-es uniós körben, hanem a 17 euróövezetbeli ország esti tanácskozásán kell megvitatni.

Orbán Viktor elmondta: Magyarországon a bankok többsége külföldi tulajdonban van, és az OTP az egyetlen európai jelentőségű magyar tulajdonú bank. Felhívta a figyelmet arra, hogy az OTP tőkemutatója nagyon magas, Európa egyik legstabilabb bankjának minősül.
"A mostani végtörlesztést is ki tudja izzadni magából anélkül, hogy ez számára bármilyen pénzügyi nehézséget okozna" - mondta az OTP-ről a miniszterelnök. Hozzátette azonban: ha bármi nehézség felmerülne, akkor "mi megvédjük a saját bankjainkat, a magyar bankok számíthatnak arra, hogy ott van mögöttük a költségvetés".
"A végtörlesztés politikáját végig fogjuk vinni" - jelentette ki Orbán Viktor, és azzal indokolta ennek fontosságát, hogy nem akarnak "adósrabszolgaságot".

OLDALTÖRÉS: Van Rompuy: helyreállítja a bankszektor iránti bizalmat az uniós megállapodás

Van Rompuy: helyreállítja a bankszektor iránti bizalmat az uniós megállapodás

Van Rompuy: helyreállítja a bankszektor iránti bizalmat az uniós megállapodás

Van Rompuy: helyreállítja a bankszektor iránti bizalmat az uniós megállapodás

Helyreállítja az európai bankszektor iránti bizalmat az a megállapodás, amelyet az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői tanácsa szerda este ért el a bankok feltőkésítésének szabályairól - emelte ki Herman Van Rompuy, a tanács elnöke a 27-es körű ülés után kiadott közleményében.
Hozzátette, hogy a megállapodás azt is jelenti: az ágazat szilárd lábakon áll majd.
Mint azt Orbán Viktor miniszterelnök is közölte, a kompromisszum keretében egyelőre nem rögzítették, hogy milyen összeggel tőkésítik fel az arra rászoruló európai bankokat.
Arra viszont kitér a megállapodás, hogy ha egy bank bajba jut, akkor először a részvényeseknek és a tulajdonosoknak kell helytállniuk, ha pedig az nem megy, akkor a nemzetállami költségvetéseknek. Ha ez utóbbi sem megy, csak akkor lehet európai pénzt igényelni.

Az elfogadott megállapodás azt is tartalmazza, hogy ha az anyabankok bajba kerülnek, és feltőkésítik őket, akkor finanszírozniuk kell a más tagországokban működő leánybankjaikat is.

Megállapodtak abban is, hogy azokat a bankokat, amelyek feltőkésítésre szorulnak, el kell tiltani attól, hogy "a vezetőik prémiumot kapjanak, bónuszokat és magas osztalékokat vegyenek fel".
A kompromisszumos szöveg tartalmazza a legalább 9 százalékos tőkemegfelelési mutató követelményét, továbbá azt is, hogy ezt minden banknak jövő júliusig teljesítenie kell.

Van Rompuy leszögezte: a brüsszeli csúcstalálkozón minden vezető hangsúlyozta eltökéltségét, hogy hozzájáruljon a válság leküzdéséhez, és a szolidaritás szellemében segítsen választ találni az EU és az euróövezet előtt álló kihívásokra.
Megerősítette ezt az eltökéltséget a kormányfők közös írásos nyilatkozata is.
A bankok közép- és hosszú távú forráshoz jutása lényegi elem ahhoz, hogy elkerüljék a hitelválságot, és biztosítsák a hitel áramlását a reálgazdasághoz is - húzta alá Van Rompuy.

OLDALTÖRÉS: Az adósságválság tartós megoldását sürgette Merkel

Az adósságválság tartós megoldását sürgette Merkel

Az adósságválság leküzdését célzó tartós megoldások fontosságát hangsúlyozta szerdai kormánynyilatkozatában a német kancellár, aki közvetlenül az esti európai uniós csúcs előtt ennek képviseletéhez erős parlamenti mandátumot kapott.