2012.01.19. 09:49
Kiút a zsákutcából
Budapest - Hat év alatt immár harmadszor néz pénzügyi-finanszírozási válság elé az ország. Az év elejétől ismét látványosan gyengült a forint, emelkedtek a kamatok, az állampapírokat csak irreális hozamok vállalásával sikerül eladni. A mostani finanszírozási nehézségekben a fő okok a hazai politikából és gazdaságpolitikából erednek – állapította meg a GKI Gazdaságkutató legfrissebb elemzése.
Az elemzők szerint az elmúlt hat év három válsága az okokat illetően erősen különbözik: 2006-ban a költségvetési költekezés miatt felduzzadt államadósság váltotta ki a krízist, 2008-2009-ben világméretű pénzügyi-gazdasági válság következett be, amely hazánkban az addigra már hitelét veszett kormány bukásához is vezetett. Most is közrejátszanak külső - főleg európai – válság-tényezők, a krízis gerjesztője azonban alapvetően a kormány politikája.
A GKI tanulmánya négy körülményt emel ki: Az elmúlt 19 hónapban a törvényhozása számos ponton szembekerült az alapvető demokratikus és európai értékekkel; a látszat és a valóság tartósan szétvált a gazdasági folyamatokban. Az elemzők szerint ez az egyik fő oka annak, hogy az EU fenntartja a túlzott deficit eljárást hazánk iránt. A harmadik tényező a kormányzás stílusa és magatartása, amely először megdöbbenést, majd halk figyelmeztetéseket, végül határozott ellenállást váltott ki a nemzetközi és hazai politikai és gazdasági partnerekből. Az elemzők úgy látják, hogy a gazdaság minden tekintetben zsákutcába került. Mindez általános, súlyos bizalomvesztést okozott külföldön és idehaza is – szögezték le.
Magyarország jelenleg a jogbizonytalanság és a kiszámíthatatlanság iskolapéldája az egész világon. Ezért nem akarják alacsony kamaton finanszírozni, ezért nem akar az üzleti szféra beruházni, ezért szivárog el a külföldi és a hazai tőke, ezért szenvednek a kkv-k, ezért viszik ki a kisemberek a megtakarításaikat - sorolták.
A GKI kutatói figyelmeztetnek: a szakértők már hónapok óta hangsúlyozzák, hogy a válságból való kilábaláshoz először intézményi-törvényi változásokra van szükség. A nemzetközi szervezetek is ezt szabják a kormány számára a pénzügyi tárgyalások előfeltételeként.
A GKI szerint a gazdaság szempontjából a legfontosabb a jegybank függetlenségének tiszteletben tartása, az Alkotmánybíróság jogkörének helyreállítása, valamint az adópolitika jövőbeli szabadságának megteremtése. Ehhez törvényt kell módosítani, egyebek közt a legutóbb meghozott, a jegybankra és a pénzügyi stabilitásra vonatkozó törvényeket. Elengedhetetlen a Költségvetési Tanács érdemi önállóságát garantáló szakmai feltételek megteremtése is. A törvényhozásban szükségesnek tartják az egyéni képviselői beterjesztés visszaszorítását, minden esetben a törvényjavaslatok egyeztetését az érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel, a reformok és átalakítások mindegyikénél pedig megfelelő átállási-alkalmazkodási idő biztosítását az érintettek számára. El kell végezni a már elfogadott és a már benyújtott törvények egyeztetését és korrekcióját is, valamint a rohamtempójú törvénygyárral szétzilált adórendszer kitisztítását. Nem kerülhető meg a nyugdíjrendszer hosszú távú felülvizsgálata, első lépésben azonban legalább a jelenlegi ellentmondásokat kell megszüntetni.
A kutatók szerint bizonytalan, hogy ezek a változások valóban végbe mennek-e, de mivel az ország finanszírozása csak egy IMF-EU-ECB megállapodással biztosítható, valószínűnek tartják, hogy az intézményi-politikai változások döntő részét végrehajtják. Enélkül pénzügyi válság és kormányválság fenyeget - állítják.
„Valószínű, hogy az utóbbi megelőzi az előbbit – s ez egyben el is hárítja az államcsőd veszélyét - , így 2012 tavaszán alapvető gazdaságpolitikai fordulatra kerül sor. A zsákutcából ki kell és ki lehet jönni” - hangsúlyozta a GKI Gazdaságkutató Zrt.
